Életre szóló küzdelem volt a múlt heti, csütörtöki ügyeletem. 7 óra alatt 57 beteget láttunk el, délután pedig egyszerre küzdöttünk két súlyos betegünk életéért: egy másfél éves kisgyermekért, aki 85 százalékos égés miatt volt életveszélyben, és egy 63 éves nőért, akit aortarepedéssel hoztak be.
Szinte egyidőben történt mindez. Két csoportban dolgoztunk – a sürgősségi szakemberek, belgyógyászok, a gyermekgyógyászat, sebészet, intenzív osztály, mentő –, előkészítve a betegeket arra a hosszú útra, amely rájuk várt. A szakszerű ellátás a legnagyobb fegyelmezettségben történt, csak néha szakította meg a csendet kis betegünk fájdalmas sírása, nőbetegünk halálfélelemmel megalapozott segélykérése. Természetesen folyamatosan figyeltünk mindenkit.
Bonyolult volt a szállítás megszervezése, de a legmagasabb szaktekintélyek segítségével a döntés megszületett. Nőbetegünket helikopter vitte Marosvásárhelyre a szívsebészetre, a kisgyermeket pedig a mi mentőnk Bukarestbe. Szabadidejében kísérte az egyik mentős orvosunk, köszönet és hála érte. Legutóbbi híreink szerint mindkettejük állapota stabil.
Igen, ilyen a sürgősségi munkánk – szinte naponta. És mégis bírálnak minket. Nagyon szomorú...
Köszönetemet és hálámat fejezem ki a hozzátartozók nevében minden szakembernek, aki segített. Ezúttal jelesre vizsgázott a Fogolyán Kristóf Kórház, élén a sürgősségi osztállyal.
Dr. Gáll Anna
