Nagyság című versében írta Weöres Sándor: Munkámat használni lehessen, ne szájtátva csodálni – és ez lett a mottója a költő születése 100. évfordulójára a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által A megmozdult szótár címmel szervezett kiállításnak.
A tegnap délelőtt Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílott tárlaton Hegyi Katalin kurátor elmondta, már három évvel ezelőtt eldöntötte a PIM, hogy kiállítást készítenek Weöres Sándor tiszteletére, de dolgukat nehezítette, hogy a költő hagyatéka nem közgyűjteményben található, hanem a Vas megyei Csöngén, a Weöres Sándor–Károlyi Amy Emlékházban. Így hát azt találták ki, hogy ha Weöres a 20. század legnagyobb nyelvi kísérletezője volt, hát kísérletezzen a PIM is – és összefogva a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel létrehoztak egy olyan kiállítást, amely méltóképpen mutatja be Weöres Sándort és életművét, ötvözve a hagyományos kiállítási elemeket a modern, multimédiás eszközökkel, így egyfajta hidat is építve a nemzedékek között.
Számos érdekes tárgy és installáció látható a kiállításon, ilyen például a szavaló gyümölcs: a tárgyat felemelve a beépített hangszóróban Weöres-versek hallhatóak, vagy a szófúvó: egy hengerbe fújva betűrengeteg jelenik meg kivetítve, melyek szintén verssé állnak össze végül.
Másik összetevője a kiállításnak a Weöressel kapcsolatos képzőművészeti alkotások bemutatása, ezeket már a PIM saját gyűjteményéből emelte be a tárlatra, míg a tablókon a Csöngéről kapott fotók reprodukciója, visszaemlékezések, illetve számtalan Weöres-vers vagy versrészlet kapott helyet – egyébként a kiállításon közel kétszáz Weöres-vers látható-hallható, a megnyitón a Sebő együttes tolmácsolásában el is hangzott néhány.
A vándorkiállítás szokatlanul hosszú ideig, három hónapig lesz a Székely Nemzeti Múzeumban, ez idő alatt múzeumpedagógia foglalkozásra várják az iskolásokat, de ma és holnap rendhagyó tárlatvezetésben is részesülhet, aki a Szent György Napok forgataga közepette egy kis szellemi felüdülésre vágyik.