Nagy valószínűséggel igen körülményesen alkalmazható majd a napokban a képviselőház által elfogadott alternatív büntetés-végrehajtási lehetőségeket bevezető törvény – véli Márton Árpád RMDSZ-es képviselő annak ellenére, hogy az eredetileg a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezése önmagában nem feltétlenül rossz, és szükség is van rá, ezért is szavazta meg a szövetség. A jogszabály sorsa ugyanakkor még nem dőlt el, hiszen a liberális honatyák jelezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel szerintük a jóváhagyott tervezet végül „a kormányoldal és az RMDSZ” törvénye lett.
Az RMDSZ képviselője legutóbbi sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a törvényről, illetve a körülötte kialakult helyzetről. Márton Árpád mindenekelőtt tisztázta: az eredeti tervezetet a Nemzeti Liberális Párt állította össze és nyújtotta be először még az előző parlamenti mandátum alatt, majd a 2016-os választások után még egy alkalommal.
A kezdeményezők Spanyolország, Olaszország, Csehország és Belgium példájából kiindulva állították össze a törvénytervezetet, illetve azzal indokolták az elfogadását, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek alapján erre a megoldásra Romániának feltétlenül szüksége van.
Az indoklásban további érvként szerepel, hogy a javasolt alternatív büntetés-végrehajtási lehetőségek jelentős költségcsökkentést is jelenthetnek, hiszen például egy elektronikus karpereccel felszerelt, otthon ülő börtönre ítélt eltartási költsége ötöde a fegyházban őrzöttének.
A képviselőház által múlt héten elfogadott tervezet ugyanakkor sok tekintetben eltér a liberálisok által javasolttól. Az eredetileg benyújtott jogszabály-kezdeményezés az ítéletet hozó bírák jogkörébe utalta a börtönt helyettesítő alternatív büntetések kiszabásának lehetőségét – a Szociáldemokrata Párt ezt már a büntetés-végrehajtást felügyelő bíró hatáskörébe utalta át. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az elítélt számára az alternatív megoldás nem az ítélethozatalt követően válhat lehetővé, hanem – szintén szociáldemokrata javaslatra – a büntetése egyötödének letöltését követően.
A módosítások ugyan nem érintik a liberálisok által javasolt alternatívákat – az otthon, elektronikus ellenőrző karpereccel leülhető, a közmunkával kiváltható szabadságvesztés, a „hétvégi börtön” (az elítélt csak hétvégén vonulna be egy kifejezetten erre a célra fenntartott intézménybe), valamint negyedikként utóbbi kettő vegyes alkalmazása, viszont a kedvezményezettek körét igen. Míg a liberális változatban az első alternatíva a legtöbb három évre elítéltekre lett volna alkalmazható, a többi pedig a maximálisan négy év szabadságvesztéssel sújtottakra, a szociáldemokraták ezt egységesítették, öt év börtönbüntetésben szabva meg a felső határt. Végül egy másik alapvető módosítás a törvény hatályba lépésére vonatkozott: míg a liberális változat az elfogadástól számított egy évet adott erre, addig a kormányoldal az azonnali életbe léptetést választotta, és ez is ment át a képviselőház plénumán.
Márton Árpád szerint mind az eredeti jogszabálytervezet, mind a végül elfogadott több szempontból is vitatható – annak ellenére, hogy az RMDSZ is megszavazta.
Egyrészt mindvégig a bíróság által kiszabott büntetésről van szó, ami egyúttal azt is jelenti, hogy súlyos bűncselekményt elkövetőre is alkalmazhatóak lehetnek a rendelkezések. Előfordulhat, hogy az alsó határ valóban 3, 4 vagy 5 év, és az elítéltre ennyit szabtak ki, de a felső 10–12 év is lehet, és ez már a súlyos bűncselekmények csoportjába tartozik (kivételt képeznek az erőszakos és korrupciós bűntettek, amelyeket a törvény tételesen említ). Emellett a szenátus által előzőleg hallgatólagosan elfogadott tervezet előírásainak a büntető-, a büntető-perrendtartási kódexben, illetve a büntetés-végrehajtási törvényben kellene szerepelniük, nem egy negyedik törvényben. Hogy végül a kormányoldal és az RMDSZ elfogadta a törvényt, azzal is magyarázható, hogy így a liberálisok nehezebben tudnak kibújni a felelősség alól. „A legutóbbi parlamenti választáson kampányüzeneteik között szerepelt ez az elképzelés és a bírák és ügyészek felelősségre vonásának kérdése is mint sürgősen megoldandó feladatok. Ehhez képest most a saját tervezetüket készülnek megtámadni az alkotmánybíróságon. Feltételezhetően időközben megváltozott a politikai szélirány, és a Nemzeti Liberális Párt nekilátott megkeresni a kiskaput, hogy mindkét kezdeményezés alól valahogy kivonják magukat” – fogalmazott Márton Árpád.
A honatya kétségeinek is hangot adott a „hétvégi fegyház” kapcsán, amely szerinte nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható, hiszen a börtönépítésekben sem jeleskedik az ország, emellett nagy kérdés, mikor és mire lesz pénz, hiszen itt eszközöket (például az elektronikus karperecek, követőprogramok) kell beszerezni, alternatív fegyházszerűségeket létrehozni, a felvigyázó személyzetről nem is beszélve. Mindezt úgy, hogy a törvény a megjelenésétől számítva hatályba is lép.
