Kulcsár-Terza József képviselő, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke elmondta: a képviselőházi bizottsági és plénumbeli vitáktól eltérően a szenátusi testületben kimondottan civilizált hangnemben zajlott a viszonylag rövid tárgyalás, amelynek indításaként mint kezdeményező igyekezett megvédeni a statútumot.

Felszólalásában mindenekelőtt rámutatott, hogy tévesek a tervezet április 11-ei képviselőházi vitáján az összes román alakulat honatyái által hangoztatott érvek, amelyek szerint a kezdeményezés sérti Románia alkotmányát (kiváltképp az egységes és oszthatatlan nemzetállamot szentesítő egyes cikkelyt), és államhatár-módosítást ír elő.

Az RMDSZ-képviselő az olasz, spanyol, valamint a finn alaptörvényt hozta fel ellenpéldaként, amelyek szintén egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozzák meg az említett országokat, ennek ellenére több régiónak területi autonómiát biztosítanak, és ez egyetlen esetben sem jelenti, hogy az államhatárokat elmozdították volna.

Kulcsár-Terza József továbbá felhívta a bizottság tagjainak figyelmét, hogy Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása esetén az ott élők továbbra is román állampolgárok maradnának, nem egy frissen létrejövő országéi.

A honatya ugyanakkor felidézte: 2007-ben a Székely Nemzeti Tanács belső népszavazást szervezett Székelyföld önrendelkezése tárgyában, amelynek eredményeképp több mint 200 ezer Hargita, Kovászna és Maros megyei szavazati joggal rendelkező lakos az autonómia támogatása mellett tette le a voksát. Kulcsár-Terza József szerint a népakaratot figyelembe kell venniük a törvényhozóknak.

A képviselő kitért még az elmúlt hónapok egyik visszatérő témájára: Moldova Köztársaság és Románia esetleges egyesülésére, amelyet pártállástól függetlenül újból és újból elővesz a román politikum. Kulcsár-Terza József ennek kapcsán feltette a kérdést, van-e tudomásuk a szenátoroknak, hogy amennyiben az egyesülés megvalósulna, Bukarest egyebek mellett az autonóm gagauz régiót is megkapná. Mit kezdenének ezzel a térséggel, esetleg megvonnák az önrendelkezési jogukat? – firtatta az MPP-s politikus.

Zárásként kitért a centenárium évére, valamint a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen elfogadott nyilatkozatra, kijelentve: az erdélyi magyarság, a székelyek tiszteletben tartják a román államot és szimbólumait, de elvárják, hogy az 1918-ban elfogadott dokumentumba foglaltakat Románia száz év után be is tartsa, ezzel ugyanis továbbra is tartozik.

A bizottság tagjai részéről Marius Nicoară elnök, a Nemzeti Liberális Párt szenátora szólalt fel, elismerve, hogy egy európai országban az autonómia biztosításának természetesnek kellene lennie azzal a feltétellel, hogy ne legyen etnikai jellege.

Az elnök ugyanakkor úgy vélte: Románia egyelőre nem készült fel egy ilyen lépés megtételére. Kulcsár-Terza József válaszában rámutatott: a területi önrendelkezés nem etnikai alapú, annak ellenére, hogy a román politikum gyakran ezt próbálja elhitetni.

A szavazáson végül csak Derzsi Ákos, az RMDSZ szenátora voksolt a tervezet elfogadása mellett, a testület liberális elnöke tartózkodott, a többi négy szavazat pedig elutasító volt.

Az ülést követően ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt szenátora, Matei Constantin Bogdan kijelentette: azért szavazott nemmel, mert nem ismeri a tervezetet, illetve ők is úgy vélik, hogy a román társadalom még nem érett meg ennek az európai gyakorlatnak az alkalmazására, de megígérte, hogy tanulmányozni fogja a tervezetet.

Összegzésként Kulcsár-Terza József úgy vélte: az idő őt igazolja, szükség volt a statútum újbóli benyújtására, és az, hogy a képviselőház elutasította, nem egyenlő a bukással. Elindult egy folyamat, amely során egyértelművé lehet tenni, mi a szándékuk, fel lehet kelteni a román politikum érdeklődését. Mindenképp áttörésről, kis, de lényeges eredményről lehet beszélni, éppen ezért jó lett volna, ha húsz évvel ezelőtt indult volna ez a folyamat, mostanra máshol tartanánk – fogalmazott Kulcsár-Terza, aki a maga részéről is úgy látja, Románia valóban nem készült fel egy ilyen változásra.