Nem vitatható, hogy szükség volt az orvosok fizetésének megemelésére, megbecsülésük ilyetén módon is történő kifejezésére, ami netán az elvándorlás mérséklését is előidézheti, de az elv, amely szerint kidolgozták az új bér- és pótléktörvényt olyan méltánytalan és igazságtalan, hogy több elégedetlenséget váltott ki, mint elismerést – állítja dr. Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatója. A kórházvezetővel a Sanitas szakszervezet hétfői figyelmeztető sztrájkja után az említett jogszabály anomáliáiról, a hazai egészségügy legfontosabb stratégiai hibáiról beszélgettünk.
A fizetésemelésnek két vetülete van – ismeri el az igazgató. Egyik, hogy óriási különbséget tesz a különböző szakterületek között, illetve csak az orvosokra és asszisztensekre vonatkozik, a béremelés nem érinti a betegellátás kisegítő személyzetét, valamint az adminisztrációban dolgozókat, műszakiakat, pénzügyi szakembereket. A kórházvezető elmondta: a boncolóorvosnak az alapfizetése kétszerese, háromszorosa a korábbinál, és jócskán nőtt a fizetése a sürgősségi- és az intenzív terápiás orvosnak, ugyanakkor a pótlékok is ugyanezeknél a szakmáknál a legnagyobbak, míg a többi szakterületen sem a fizetések, sem a pótlékok nem nőttek ugyanilyen arányban. Szerinte ez visszavezet a kommunista elvhez, amikor úgy vélték, a felsorolt három kategória képviselőinek bére azért kell hogy nagyobb legyen, mert ők kevesebb hálapénz-lehetőséggel bírnak, a többiek jövedelmét pedig növelik a paraszolvenciából származó összegek.
Dr. Antal Álmos orvosigazgató
Dr. Antal Álmos úgy véli, az új bértörvény összekuszálja a helyzetet, konfliktust gerjeszt az egészségügyi alkalmazottak között és az egyes kórházak is egymásra mutogathatnak, mert hiába van nagyobb felelőssége egy sürgősségi kórháznak, mint egy vidéki kórháznak, bizonyos helyzetekben utóbbi intézmény igazgatója és menedzsere nagyobb fizetést vihet haza, mint az előbbiek. Ez amiatt fordulhat elő, mert a menedzser alapbérét az orvosigazgatóéhoz viszonyítják, ennél 5–10 százalékkal nagyobb, és nem mindegy, hogy a betegellátásért közvetlenül felelős igazgató éppen milyen szakmájú, mennyi az ő alapbére. Hiába nagyobb az esetszám az adott, magasabb besorolású kórházban, a menedzser bérének megítélésében nem a szolgálati idő, a tudás, a szakmai hozzáértés, a különböző mutatók, hanem az orvosigazgató fizetése a viszonyítási alap – hangsúlyozta dr. Antal Álmos.
Szerinte a fizetésemelés nem segít az egészségügyi ellátás minőségének javításán, e tekintetben Tamási Áront parafrazálva mondta: aki embernek hitvány, az orvosnak sem való.
Úgy véli: hiába ad az állam nagy fizetést, ha valaki a betegben nem a szenvedő embert látja, az pályatévesztett, és ezeket a hiányosságokat nem lehet fizetésemeléssel pótolni.
Mi a baj a sürgősséggel?
Dr. Antal Álmos úgy véli, mivel az uniós belépéskor Románia nem lett volna köteles, hogy biztosítási rendszert hozzon létre, nem kellett volna megtennie, mert ugyan kezdetben úgy tűnt, a helyi ellenőrzések nyomása alatt sikerült behajtani a pénzeket, később az egész dugába dőlt, és ellenőrizhetetlenné vált a rendszer. Egy másik óriási hibának tartja, hogy stratégia egyedül a sürgősségi ellátás szempontjából született, de szerinte ezt elméretezték. A családorvosi hálózatot teljesen kiiktatták, a pénzeket mind átpumpálták egy betegszállító, telefonszolgáltató rendszerbe, ahol a sürgősségi orvosok legelső lépése, hogy amikor beteg érkezik, felhívják az ügyeletes szakorvost – állítja a megyei kórház orvosigazgatója. Azt mondja, a sürgősségi orvosnak jóval nagyobb fizetése van, mint jó néhány szakorvosnak, és a dolga az lenne, hogy rendesen vizsgálja meg a beteget, szépen beszéljen vele, ehhez képest az első gesztusa a vérnyomásmérés, a hőmérséklet, a betegvizsgálat előtt, hogy hívja az orvoskollégát vagy felküldi a pácienst egy adott osztályra, netán azzal kezdi, hogy elveszi a megszokott gyógyszereket a pácienstől, és azonnal újakat ír fel neki, majd néhány nap múlva esetleg boncolják az illetőt. Roppant igazságtalan, rosszul volt kigondolva – állapítja meg Antal igazgató.
A kórházvezető kitért az alapellátás fontosságára, amit szerinte úgy lehetne kimozdítani a jelenlegi holtpontjáról, ha az állam visszavenné a rendelőket, becsületesen megfizetné a családorvosokat és mellettük két-három asszisztenst, akik a terheskövetést és a csecsemőgondozást is el tudnák látni.
Dr. Antal Álmos úgy véli, a jelenlegi rendszerben a döntéshozók összekeverték a katasztrófaellátást a mindennapi betegellátással, és az alapellátás helyett a sürgősségre helyezték a hangsúlyt, ami nagyon költséges és a közember mindennapi egészségügyi ellátásától veszi el a pénzt. Végső következtetésként Antal doktor leszögezte: a jelenlegi rendszer igazságtalan, nem hatékony, a pénzügyi lehetőségekhez képest túl drága, embertelen, és ha így folytatódik, sajnos nem számíthatnak jóra az emberek.
