Hivatalosan is lezártnak tekinthető a háromszéki integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését célzó pályázat, a megyei önkormányzat múlt héten kapta meg az erre vonatkozó minisztériumi értesítőt – jelentette be Tamás Sándor, a testület elnöke és Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület (Közösségek Közötti Társulás) igazgatója. A lassan fél éve már működő rendszer ugyanakkor újabb beruházásokat igényel a pályázat révén is vállalt mutatók teljesítése érdekében.
Brüsszelben március végén vették tudomásul, hogy a pályázatot sikerült lezárni, és a rendszer már több mint fél éve működik, ezt erősítette meg az Európai Alapok Minisztériumától május 4-én érkezett értesítés – számolt be Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.Tamás Sándor egyúttal felidézte, hogy egy tíz évvel ezelőtt megfogalmazott elképzelés végső fejezete ez.
Az elnök röviden felsorolta a fontosabb állomásokat a 2010-ben aláírt finanszírozási szerződéstől egészen a Lécfalva határában felépült hulladékkezelő állomás beindításáig. Mint ismert, a beruházás összértéke 20 millió euróra rúgott, ebből 2,2 millió euró előteremtését a megyei önkormányzatnak kellett megoldania el nem számolható költségekre, valamint a Közösségek Közötti Társulás tagjai (44 közigazgatási egység – Barót kivételével) önrészének fedezésére.
Tamás Sándor továbbá azt is elmondta: a napokban Barót is csatlakozik az egyesülethez, így most már a megye összes települését lefedi a hulladékgazdálkodási rendszer.
A Központi Fejlesztési Régióban Kovászna megye az egyetlen, ahol működő rendszer létezik (országos szinten pedig három megyében), 10-ben elkészült az infrastruktúra, további 18-ban pedig még az sem – ismertette Tamás Sándor.
Az önkormányzati vezető kitért arra is, hogy beruházásokkal, uniós források lehívásával a közvetlen környezetünket is ellepő hulladéktól nem lehet megszabadulni, ehhez a lakosság segítsége is szükséges. A környezettudatosság kialakítására is hangsúlyt kell fektetni, ezt a célt szolgálja az a kampány, amelyet egyelőre a fiatalok körében indítottak a szelektív gyűjtés népszerűsítésére. A termelt hulladék jelentős része ugyanis újrahasznosítható. Múlt év októbere óta több mint ezer diák látogatta meg a lécfalvi központot, idén pedig nyugdíjasklubokat, civil szervezeteket is bevonnak – tette hozzá Tamás Sándor, aki több felvétellel is illusztrálta, hogy helyi és világszinten milyen katasztrofális hatása van a műanyaghulladéknak a környezetre.
Ambrus József igazgató a lécfalvi hulladékkezelő beindítása óta elért eredményeket ismertette,
eszerint 2017 októbere és 2018 márciusa között vidéken több mint 10, városon pedig 16 százalékkal javult a szelektív hulladékgyűjtési arány.
Az igazgató ugyanakkor elmondta: ez nagy teljesítmény, de még mindig több problémával küzdenek. Egyrészt továbbra is magas a vegyes háztartási hulladékban a homok, por, hamu, apró üvegtörmelék és kavics mennyisége mind vidéken, mind városon, illetve ugyanez a helyzet a zöld hulladékkal (fű, nyesedék, falevelek), és ez növeli a lerakási költségeket. Az egyesület keresi a megoldásokat annak érdekében, hogy a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét tovább csökkentsék. Ezt szolgálja az az elképzelés, hogy a lécfalvi üzemet egy mechanikai-biológiai hulladékkezelő berendezéssel bővítsék ki. A másfél millió eurós beruházást a megyei önkormányzat finanszírozná. A berendezés egy válogatósor, amely révén a lerakásra kerülő hulladékot tisztítani és stabilizálni lehet, a tömegét is csökkentve.
Ambrus József végül emlékeztetett:
a pályázat feltételei között szerepel, hogy 2020-ig ötven százalékkal csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét,
2019 januárjától pedig újból érvénybe lép a többletmennyiségre alkalmazandó büntetőilleték. Ez jövőre 80 lej lesz tonnánként, de 2020-tól már 120, ezért mindenképp a mennyiség csökkentésére kell törekedni szelektív gyűjtéssel, valamint a már jelzett beruházással. Ezáltal elkerülhető, hogy a díjakat drasztikusan kelljen megemelni.
