Mert változtatni akarnak, mindenhol, majd minden területen. Tákolják az igazságügyi törvényeket, a nagy sebbel-lobbal bevezetett adóreform káoszt hozott, elégedetlen munkaadókat, munkavállalókat, az egységes bértörvény pedig hatalmas igazságtalanságokat okozott. Bevezetésük óta hetente jelennek meg a kiigazító sürgősségi kormányrendeletek, hogy bár viszonylagos rendet teremtsenek a nagyokosok által okozott zűrzavarban.
Romániának sikerült elérnie azt a nem mindennapi teljesítményt, hogy még azok is elégedetlenek, akiknek fizetését jelentősen megemelték. Az egészségügyben lehetetlen állapotokhoz vezetett, hogy március elsejétől jelentősen megnőtt az orvosok és asszisztensek bére, de egy kalap alatt csökkentették a különböző pótlékokat, így szép számban akadtak olyanok – ápolók, az adminisztratív vagy kisegítő személyzethez tartozók stb. –, akik az előző havinál is kisebb jövedelemmel maradtak. Általános sztrájkkal való fenyegetőzésre volt szükség, hogy a minisztériumokban ismét módosítgatni kezdjék az alig pár hónapja megalkotott törvényeket, kormányrendeleteket, s valamelyest korrigálják az éppen általuk létrehozott méltánytalanságot. Kérdés azonban, honnan, meddig lesz pénz az újabb és újabb kedvezményekre.
A tanügyben dolgozók, szintén márciustól, végre megkapták az oly régóta halogatott 20 százalékos  béremelést, ám valós fedezet tulajdonképpen erre sincs, most mindenki amiatt aggódik, hány hónap múlva ürül ki a kassza, nyáron maradnak-e fizetések nélkül vagy ősszel. Fogják a fejüket a főtanfelügyelők, az iskolaigazgatók, csak úgy tudták kiadni a fizetéseket, hogy nem utalták át az államkasszába a járulékokat. Minisztériumi engedéllyel követtek el olyan törvénytelenséget, amiért egy magáncéget borsos bírsággal sújtanak.
 A fizetésekről, megemelt vagy éppen csökkent jövedelmekről beszél mindenki, s közben az érintett rendszerek valós reformjáról szó sem esik. Adókat emelnek, de a behajtásuk mértéke nem növekszik, kálvária eligazodni a bürokráciában fuldokló rendszerben, ahol a modern technika világában is kőkorszaki állapotok uralkodnak. Az egészségügyben a béreket növelték (egyeseknek), de semmi egyéb nem történt, hogy észszerűbb, működőképesebb, a betegek érdekeit szem előtt tartóbb legyen, az oktatásban pedig szintén csak a bajok halmozódnak, megoldás az évek óta fennálló gondokra sem születik, minden újabb intézkedés újabb problémákat szül.
Jelen állás szerint jólét helyett káoszt, fejetlenséget és minden szinten elégedetlenséget hozott az oly sokat ígérő szociáldemokrata kormányzás.