Kíméletlenül pusztított a kolera Sepsiszentgyörgyön, megtizedelve a város lakosságát. Hiábavaló volt minden intézkedés, nem tudták megfékezni a járvány terjedését. Naponta több embert temettek, szinte már be sem tartották a temetési szertartásokat.
A Sepsiszentgyörgyi Csizmadia Céh temetkezési részlege köteles volt tagjait eltemetni, és azoknak, akik be voltak iratkozva, a 6 forint értékben kiszabott temetési szertartást végeztették. Lehangoló jegyzőkönyvet ír a cég vezetősége a tragikus eseményekről: ,,1848 Ag 22-én egész céh gyülés tartatott Császár Mihály elnöklete alatt az iránt, hogy a sirásói társaságnak igen terhes a mindennapi sirásás, és valamit könnyitsen a Nemes Céhünk. Azon Modon könyebitetett meg Nemes Céhünk, hogy a Jó Isten ezen gyakori és hirtelen halált meszünteti, ezért elkezdve minden céhbeli atyánk fia a sírásói társaságbeliek mellé vagy magát, vagy egy fogadottat, segitségül köteles adni, minden sir mellé egyet. Aki pedig ezen egyezmény, vagy határozat mellé nem állna megbüntettetik 3 R. Forintra."
A járvány szeptember végéig tartott, és ezalatt több lakosa halt meg a városnak, mint a forradalomban.
