A legrosszabb állapotban levő középiskola épületeinek pályázati úton történő felújításáról is döntött legutóbbi tanácsülésén Kézdivásárhely önkormányzata. Az Apor Péter Szakközépiskola rehabilitálására vonatkozó pályázatot a napokban adja le az önkormányzat.
A pályázat az iskola teljes felújítására vonatkozik (a két iskolaszárnnyal és a bentlakás épületével együtt), valamint autószerelő műhely létrehozását és a laborok korszerű felszerelését is tartalmazza. A pályázat összértéke áfával együtt 12 855 913 lej, amire a Regionális Operatív Program révén pályáznak.
Az iskolát a magyar királyi állam költségén a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából Herczegh Zsigmond (1848–1914) budapesti műépítész tervei szerint Chrestel és Gaál vállalkozó építette az 1908–1909-es évben szecessziós stílusban. Az impozáns főépület 1911. május 11-én nyitotta meg először kapuit, Felső-Háromszék egyetlen Polgári Leányiskolája volt egykor. Az iskola létrehozását Cserey Jánosné Zathureczky Emília kezdeményezte. Az első világháború kitöréséig zökkenőmentesen tanítottak, aztán a bevonuló román, majd német hadsereg szállta meg az épületet. 1920–1928 között az iskola a református egyház védnöksége alatt működött magyar tannyelvű állami leánygimnáziumként.
A mai iskola jogelődje 1935-ben alakult mint Téli Mezőgazdasági Iskola kétéves tanítási ciklussal a kantai gimnázium régi épületében. Célja a kézdivásárhelyi és a hozzá tartozó harminckét falu mezőgazdász gyermekeinek szakképzése volt. A második világháború idején 1942–43 nyarán a jelenlegi tornaterem alá százötven fő befogadására alkalmas légvédelmi pincét építettek. Az 1948-as tanügyi reform után Mezőgazdasági Technikum és Szakiskola lett. Az iskola tovább bővült, 1959–1961 között mesteriskolával gazdagodott, 1966-ban pedig létrejött a Mezőgazdasági Líceumnak nevezett oktatási intézmény. 1975-től Agráripari Líceum néven vált ismertté és falai között főleg mezőgazdasági és állattenyésztési szakoktatás zajlott. 1962-ben vált kétnyelvű oktatási intézménnyé és a város több pontján működött, míg végül 1973-ban végleges helyére, az Iskola utcába költözött.
Hajdanán kilencven hektáros területtel rendelkezett, de ettől 1963-ban megfosztották. 1990 után földet béreltek és mezőgazdasági gépeket vásároltak. A rendszerváltást követően felfedték a befalazott emléktáblát, és az épület 90 éves fennállásának az évfordulóján, 1999-ben elkészítették az iskola építtetőjének, Balázs Márton igazgatónak a bronz emlékplakettjét – Vetró András alkotása –, aki az itt működő Polgári Leányiskola alapítója volt. 1990-ben az iskola felvette a híres emlékíró, Apor Péter nevét.
