„A katonai vezetők azért akarnak minél hamarabb autonóm robotokat, mert ezek gazdaságosabbak, és olyan hadviselést tesznek lehetővé, amelyben nem fenyeget az, hogy a katonák elesnek a fronton" — fejtette ki a Royal United Service Institute ülésére készített előadásának néhány tézisét a szakember. „Már több mint négyezer robotot állítottak hadrendbe Irakban, és 2006 októberéig a pilóta nélküli repülőgépek 400 000 repülési órát teljesítettek" — szögezte le a sheffieldi egyetem egyik közleménye. Sharkey ennek az egyetemnek az előadója. 2010-ig az amerikai védelmi minisztérium négymilliárd dollárt készül automatizált rendszerek fejlesztésére fordítani, miközben Európa, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika és Izrael is fejleszt pilóta nélküli repülőgépeket.

James Canton amerikai szakértő, aki a technológiai újításokat kutatja, a National Defence Magazine-nak nyilatkozva kifejtette, hogy az elkövetkező évtized végére a maihoz képest megfordulhat a katonák és a robotok aránya a hadszíntéren — kétezer robotra százötven élő katona jut majd. Ebben a helyzetben az ellenőrzés és a felelősség kérdése melléfogás vagy az ellenőrzés elvesztése esetén gyökeresen új dimenziót kap.

Pillanatnyilag az amerikai törvények még tiltják az önálló döntésre alkalmas gépezeteket, az olyan robotokat, amelyek maguk nyitnának tüzet vagy bombáznának. A jelenlegi robotok feladata egyelőre arra korlátozódik, hogy maguk derítsék fel a megsemmisítendő célpontot. „Az a fő probléma, hogy a háború törvényei szerint képesnek kell lennünk különbséget tenni polgári személyek és harcosok között, és nem gondolom, hogy erre a robotok alkalmasak lennének" — jelentette ki az AFP-nek Sharkey. „További probléma, hogy egy robot számára igen nehéz arányos választ adni (az ellenségnek), amit pedig megkövetel a genfi egyezmény" — tette hozzá. „Attól tartok azonban, hogy a robotok csak nagyon fokozatosan fognak beavatkozni, ez nem lesz hirtelen észlelhető fordulat" — aggódik a brit szakértő, aki arra szólítja fel a politikusokat, hogy „álljanak meg, és gondolkodjanak el egy pillanatra".

Sharkey világszerte versenyeket szervez gyermekeknek és fiataloknak a robotikában, s mindenütt számos tehetséget talál. „Ma már nincs szükség mérnökre egy robot létrehozásához. Elég felmenni az internetre, ott meg lehet találni minden szükséges elemet, méghozzá igen olcsón" — mondja. „Nem is értem, miért nem alkalmaztak eddig a terroristák robotokat" — fűzi hozzá a brit szakértő, aki szerint az Egyesült Államoknak, ha nem akarja, hogy az események túllépjenek rajta, nemzetközi megállapodást kell kötnie ebben a témában.

Az amerikai hadsereg ugyanakkor az autonóm fegyverek alkalmazásával kapcsolatos erkölcsi kérdések megoldása érdekében „hosszú távra" kutatásokat folytat a mesterséges intelligenciáról, és arról, miként lehet intelligenciával felruházni a robotokat. Az utóbbi olyan informatikai program lenne, amely — legalábbis a tervek szerint — az emberi etikánál „stabilabb" lehetne, „mert mentes lenne az olyan érzelmektől, mint a düh vagy a gyűlölet".

A katonai robot után a gépesített lelkiismeret?