A modern vágóhíd és húsfeldolgozó üzem lemhényi épületegyüttesére az is rácsodálkozik, aki e Sapard-támogatással felépített létesítmény műszaki felszereltségéről, termelési kapacitásáról, a telephelyen és a hozzá kapcsolódó részlegeknél foglalkoztatott szakmunkáslétszámról, a vállalat termékértékesítési hatósugaráról mit sem tud. A Lemhényben élők vagy a településhez közel lévők arra is emlékeznek, hogy az egykori kollektív gazdaság telephelyén milyen jellegű épületek voltak, s azt is könnyű elképzelni, hogy ezek mára hogyan néznének ki, hogyha dr. Páll Andor állatorvos nem vág neki ennek az arányait, korszerűségét tekintve figyelemre méltó vállalkozásnak.
A vágóhíd és húsfeldolgozó üzem utcai képe
A kitartó és következetes munka gyümölcse ez. Néhány aspektusát csupán felvillantva: fél évtized alatt a berecki iskolánál működő hároméves szakiskolában a majdani üzem számára mintegy kilencven fiatalt képeztek ki. Kapacitását tekintve: hetenként ezer sertést vágnak, ez átlagsúlyban kifejezve száz tonna, ehhez társul a mintegy ötven tonna, többnyire bérvágásból összetevődő szarvasmarha. Szállítási területük sugara sem mindennapi: nagyjából Brassó, Csík, Udvarhely, Gyergyó és Háromszék területére terjed ki az erdélyi részeken, Moldvában Bákó, Oneşti, Adjud, Fălticeni ellátását bonyolítják le.
A külső szemlélő ránézésre is tisztelettel tekint erre a teljesítményre, Székelyföld gazdasági megerősödésének, az itteni megélhetési feltételek megteremtésének garanciáját véli felfedezni, és nem téved. Erre a teljesítményszintre, fejlődési dinamikára már az irigység sem ér fel, s ha igen, lepereg róla.
A gazdasági bűnözés ,,Profi" módon
És mindezek ellenére dr. Páll Andor vezérigazgató arcán derű helyett észreveszem a rejteni próbált elégedetlenséget, tekintetéből, arckifejezéséből is olvasok, és rá is kérdezek: van valami gond?
A lakonikus válasz: van!
Mégpedig az, hogy egy Profi Turbo nevű, a Románvásár (Roman) melletti Miron Costin faluban lévő cég 11 milliárd régi lejjel maradt a lemhényi Toro Impex Kft. adósa.
A történet a következő: a múlt év novemberének végén jelentkezett egy Cristian Goga nevű moldvai férfi, és bejelentette, hogy hasított sertéshús vásárlásában lenne érdekelt. A Toro Impex miután interneten ellenőrizte, hogy a vásárló által vezetett cégnek nincsenek adósságai és pénzügyi gondjai, szerződéses megállapodást kötött a szállításra. A moldvai cég naponta-kétnaponta jelentkezett áruért, és nagyobb tételekben rakodott. A szállítás körül minden rendben lévőnek tűnt, állat-egészségügyi vizsgáról bizonylat, fuvarlevelek stb., stb. 2008. február 12-ig minden rendben is folyt. A napi, kétnapi szállítmány akkorára nőtt, hogy két hét alatt megközelítette a 11 milliárd lejt.
Egy szép, illetve egy csúnya napon a Profi-Turbo Kft. által bérelt fuvarozó kocsi sofőrje azzal állt elő, hogy Cristian Goga emberei a Lemhényben vásárolt húst Fălticeni-ben a felvásárlási árnál olcsóbban értékesítik. A Toro Impex vezetői erre a hírre gyanút fogtak, és felszólították a február 12-ig csekkel fizető Turbo Impex vezetőjét, hogy a számla értékén felül nyújtson be a pénzügyi fedezetről, hatmillió lejről bizonylatot. Két nap múltán Roman városából a Carpatica Bank a Toro Impex vezetőségével közölte, hogy a Profi-Turbo csekkjeinek nincs hitelfedezete. Dr. Páll Andor azonnal letiltotta a szállítást, gyanúját közölte sepsiszentgyörgyi kollégájával, a Casalco vezetőségével is, de ők még két napig kiszolgálták a moldvai céget, amíg az említett bank velük is nem közölte ennek az igazán ,,Profi-cégnek" a fizetésképtelenségét. Dr. Páll Andor tudtával a ,,Profi" mintegy hatmilliárd régi lejjel maradt a Casalco adósa.
Ez eddig a romániai gazdasági bűnözés rutintörténetének tűnik, de ezután következik az igazi hazai poénsor a korrupció, a csalás elleni harcot illetően (erre zúdít össztüzet a világ esztendők óta).
A károsultak feljelentést tettek a rendőrségen. A sepsiszentgyörgyi rendőrség kapcsolatba lépett a romani rendőrséggel. Ez annak a törvényes rendje és módja szerint — tekintve a tartozási összeg nagyságát és egyéb körülményeket: a húst számla nélkül értékesítette stb., stb — 29 napos előzetes letartóztatásba helyezte Goga urat.
És most következik a fordulat: a sepsiszentgyörgyi rendőrség átadja a bizonylatokat tartalmazó iratcsomót a Brassói Táblabíróságnak. Mindenki, talán még az adós meglepetésére is két nap múlva a brassói ügyészség szabadlábra helyezi Cristian Gogát azzal az indoklással, hogy személye ,,a társadalomra nézve nem jelent közveszélyt".
Dr. Páll Andor hiába keresi az információkat, hiába akar tájékozódni a sepsiszentgyörgyi rendőrségen az ügy állásáról, ott azt mondják, ők minden iratot átadtak Brassónak. Az ügy nem tartozik rájuk.
Brassó pedig hónapok óta hallgat.
Közben, bizonyos információk alapján dr. Páll Andoréknak tudomására jutott, hogy a szabadlábon lévő csaló tovább turbózza gazdasági manővereit, régi lejben kifejezve mintegy 60 milliárd adósságot halmozott fel, és továbbra is áfás számla nélkül forgalmazza a húsárut.
Dr. Páll Andorral együtt feltételezzük, hogy a szabadlábra helyezést a vonatkozó törvények hézagai teszik lehetővé. Ahol egy tyúklopásért börtön jár, ott egy milliárdokat elsíboló valaki, a gazdasági bűnözés egyik figurája — a dr. Páll Andor minősítése — szabadlábon folytathatja üzelmeit, s az illetékesek arra sem képesek, hogy a károsultakat értesítsék az ügy állásáról.
És most ne ragadjunk le a 11 milliárdos adósság tényénél, hanem nézzük meg ennek a vállalkozás egészére való kihatását.
Az érvényben lévő törvények szerint a Toro Impex Kft.-nek a 11 milliárd lej után is fizetnie kell az általános forgalmi adót. Ez mintegy havi kétmilliárd régi lej. Szóval, a meg nem kapott pénz áfáját is fizetik. Ezt az összeget hozzá kell csatolni az alapkárosodás 11 milliárdjához. A vállalat további működtetését csak hitelekből lehet biztosítani. Ha a cég a törlesztéseket nem eszközli idejében, akkor napi 0,01 százalék a késedelmi kamat. Ezt tíznapi késedelem után alkalmazzák, s ez a vállalat pénzügyi terheit napi négymillió lejjel növeli.
A sertések jelentős százalékát Magyarországról importálják. Ha nem fizetnek, nem szállíthatnak. Az itthoni gazdáktól felvásárolt állatért helyben, készpénzzel kell fizetni.
Dr. Páll Andor mindig napra fizetett, soha nem késett sem az állami tartozások kiegyenlítésével, sem a felvásárlások összege, sem a bérek kifizetésével.
Ez a mostani történet számára akkora pofoncsapás, mondja, hogy az ember többször is meggondolja, ilyen körülmények között egyáltalán érdemes-e folytatni azt, amit megkezdett?
Képzeljük el, hogy a hírhedt ,,Profi-Turbo" fizetésképtelensége után Goga rögtön új céget alapított. És ha a törvény cikk-cakkos tekergőzése után fizetésre is kötelezik a gazdasági bűnözés bajnokát, az adósságok kiegyenlítésének sorrendje: a helyi és az állami adók, a bankkölcsönök — s a cégtárs valahol a végén juthat valami morzsákhoz. Ha egyáltalán jut valamihez.
Rögzítettük azt a kijelentést is, hogy ezek után érdemes-e, ilyen társadalmi és törvényi közegben megéri-e, hogy valaki ennyi és ekkora energiát fektessen hazai vállalkozásba?
A választ maga Páll Andor adja meg: a húsfeldolgozás modernizálására és a hulladék megsemmisítésére alkalmas üzemrész megépítésére és felszerelésére pályáztak 1,8 milliárd euró értékben. Terveikben szerepel egy olyan disznóbélpucoló berendezés üzembe helyezése is, amely a saját vágás mellett bérpucolásra is alkalmas lesz.
A beszélgetés végére mintha kisimulnának partnerem homlokán a ráncok. Másképp nem tudta volna létrehozni ezt az országosan is jelentős, az európai követelményeknek megfelelő és ezeken felül teljesítő ipari-kereskedelmi létesítményt, mert a buktatókon eddig is át kellett lépnie.
Az etnikumközi kapcsolatok mérgezése
Ennek a lemhényi ügynek viszont van néhány más vetülete is. A moldvai szélhámos nem csupán egy vállalkozást sújt és veszélyeztet, hanem a moldvai—erdélyi kapcsolatokat is. Erről dr. Páll Andor nem szól, de aki ennek az információhalmaznak a birtokába jut, rögtön ahhoz társítja, hogy a székelyföldi erdőtulajdonból hatalmas területeket egyszerűen elloptak. Olyan alapon, hogy ez már Ştefan cel Mare óta az ő birtokuk. Ehhez bizonylat nem szükségeltetik, mert az új ,,erdőtulajdonos" így hallotta a nagyapjától, s akkor minek egyéb bizonyíték? Ebben a folklór szintjén működő törvénykezésben minden lehetséges. Erdélyi falvakat kapcsoltak át Moldvához. A Gyimesi hegyek, Tölgyes vidéke erre a példa, de itt van Úz völgyében Úz-telep helyzete és állapota is. Gondolom, hogy Strasbourgban is mosolyogni fognak azon, amikor megtudják, hogy az Úz völgyében a magyar hadsereg az úzmezei románok s Bákó megye számára épített laktanyákat.
A Profi-Impex Kft. gazdasági bűnözése egy vállalkozást taszít a megsemmisülés, magyarán a csőd felé. Az igazságos elbírálás mellőzése, ennek a gyakorlatnak a fordítottja viszont Erdély és a hegyen túliak kapcsolatait juttatja csődbe.
Dr. Páll Andor példája a gazdasági feltápászkodás, a gazdasági integráció, a két nép közötti kapcsolatépítés modellje.
Aki ezt rongálja, és törvényi paragrafusokba bugyolálva menti a menthetetlent, az nemcsak az erdélyi, hanem az európai együttélés ellen is vét.
