Elfogták Radovan Karadzicot, az egykori boszniai Szerb Köztársaság elnökét, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökért körözött, de az esemény körül egyelőre több a kérdés, mint az elfogadható válasz. A hírt Belgrádban jelentették be hétfőn késő este, s az állt benne, hogy az akciót a szerb biztonsági szolgálatok hajtották végre pár órával korábban. A tizenhárom éven át bujkáló volt politikus ügyvédje továbbra is határozottan állítja, hogy az őrizetbe vétel már a múlt pénteken megtörtént, Belgrádon kívül, egy távolsági autóbuszjáraton, s bejelentésével politikai okokból vártak három napot. A szerb hatóságok keddi közlése szerint Karadzicot azonosították, s megkezdődött az eljárás, amelynek az lesz a vége, hogy kiadják a délszláv háborúk bűnöseinek felelősségre vonására hivatott hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ha Karadzic Hágába kerül, akkor már csak két háborús bűnösnek minősített személyt fognak számon kérni Szerbián: Ratko Mladic volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnokot, és Goran Hadzic néhai horvátországi szerb vezetőt.
Kiadatásra készülhetnek
Elemzők rámutatnak arra, talán nem véletlen, hogy Karadzicot nem sokkal az után fogták el, hogy július elején megalakult az új szerb kormánykoalíció, amelyet a nyugatbarát Demokrata Párt vezet, de amelynek tagja Slobodan Milosevic egykori szocialista pártja is.
Tegnapra virradóra a hatóságok meghallgatták Karadzicot, és egy szerb bíróság már el is rendelte átadását az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Radovan Karadzic ügyvédje ugyanakkor bejelentette, hogy óvást fog benyújtani a volt boszniai szerb elnök kiadatása ellen. Az óvásról háromtagú bírói testület határoz. Erre három napja van, és amennyiben úgy dönt, hogy a kiadatásnak megvannak a jogi feltételei, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg, és a belügyminisztérium hajtja végre.
Nerma Jelacic, a Karadzic ügyében eljáró belgrádi bíróság szóvivője nem tudta megmondani, hogy a jogi eljárás szerbiai szakasza meddig tarthat, de reményét fejezte ki, hogy a vádlottat a lehető leggyorsabban kiadják Hágának. Amint Karadzic megérkezik Hollandiába, az ENSZ-törvényszék szigorúan őrzött fogházába kerül. Karadzic a Hollandiába érkezését követő napokban tűnhet fel a nyilvánosság előtt, amikor a törvényszék bírái először hallgatják meg.
Homályos körülmények
Karadzic volt az egyik legkeresettebb ember a világon — írja a BBC, az elfogásáról szóló hír megjelenése után közvetlenül azonban még nem voltak egyértelműek őrizetbe vételének körülményei.
Szerb kormányzati forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be: már több hete Karadzic nyomában jártak a szerb hatóságok, miután titkos információkat kaptak hollétéről egy külföldi hírszerző szolgálattól. A szocialista Ivica Dacic vezette szerbiai belügyminisztérium tudatta, hogy a rendőrség nem vett részt a szökevény felkutatásában és elfogásában. A tárca ezzel cáfolta a szerb elnöki hivatal közleményét, amely szerint szerb belbiztonsági szolgálatok találták meg és fogták el a hágai vádlottat.
Karadzic ügyvédje, Svetozar Vujacic ugyanakkor azt állította, hogy a vádlott a kihallgatáson azt mondta, a főváros és a Belgrád melletti Batajnica település között közlekedő buszon fogták el a múlt héten, pénteken 21.30 órakor. Mint mondta, valamilyen sapkát húztak a fejére, ezért nem is tudja, hogy kik fogták el. Testvére, Luka Karadzic a belgrádi bíróság épülete előtt annyit jegyzett meg: nem adta fel magát, az nem az ő stílusa.
Örömünnep Szarajevóban
Szarajevóban gyülekezni kezdtek emberek az utcákon Karadzic elfogásának hírére, sokan ünnepeltek, a gépkocsik kürtöltek, a boszniai állami rádió pedig részleteket kezdett sugározni Karadzic háborús időkbeli beszédeiből. A boszniai háború során a szerb erők 43 hónapon át ostromolták a várost, ezalatt mintegy 11 000 ember halt meg. A hágai törvényszék szerint Karadzic felelős az ostrom engedélyezéséért.
Karadzicot a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, így többek között azzal, hogy — Ratko Mladic, illetve Zdravko Tolimir boszniai szerb tábornokok mellett — felelős az 1995-ös srebrenicai mészárlásért, amelynek mintegy nyolcezer muzulmán férfi és fiú esett áldozatul.
Moszkva szerint belügy A Nemzetközi Törvényszék főügyésze várhatóan bejelenti, hogy Szerbia együttműködik a hágai testülettel — jelentette ki Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint Karadzic elfogása a szerb kormány világos jelzése az Európai Unió felé: valóban elkötelezett, hogy együttműködjön a hágai törvényszékkel. A Szerbiával hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló Oroszország egyik névtelenséget kérő külügyi illetékese ugyanakkor Szerbia belügyének tekinti a volt vezető letartóztatását. Az orosz külügyminisztérium képviselője úgy fogalmazott, hogy a szerb félnek magának kell döntést hoznia Karadzic további sorsáról, beleértve kiadatását a Nemzetközi Törvényszéknek. A szarajevói és zágrábi politikai vezetők örömmel, a szerbiai kormányt és Boris Tadicot méltatva fogadták a hírt. Haris Silajdzic, a boszniai államelnökség soros bosnyák elnöke szerint Karadzic elfogása után megkönnyebbülnek a boszniai népirtás áldozatainak hozzátartozói. Zlatko Mehun horvát kormányszóvivő örömét fejezte ki Karadzic elfogása miatt. Andrija Hebrang, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség egyik vezetője reményét fejezte ki, hogy a történtek után Szerbia Európa felé fordul. Elkeserítőnek nevezte ugyanakkor Aleksandar Vucic, a Szerb Radikális Párt főtitkára a történteket, hozzátéve, hogy az egykori politikus egy lépéssel közelebb került a pusztuláshoz. Mellette tüntettek az ultranacionalisták A szarajevóiakkal ellentétben a szerb ultranacionalisták Karadzic mellett demonstráltak. A belgrádi kerületi bíróság épülete előtt, ahol Karadzic meghallgatása folyt, hajnali két óra körül félszáz ultranacionalista gyülekezett, akikkel szemben négyszer több szerb csendőr vonult fel az épület biztosítása érdekében. A tüntetők, akik közül egyesek álarcot viseltek, szerb zászlókat és Radovan szerb hős feliratot lengettek, a jelek szerint az ultranacionalista Obraz nevű szervezet tagjai. A rohamrendőrök előzőleg feloszlattak egy kisebb csoportosulást, de erőt nem kellett alkalmazniuk. A belgrádi rendőrség a szerb főváros szívében álló Köztársaság téren tizenöt fős, Karadzicot éltető csoportot oszlatott fel, és három tüntetőt előállított. Európa Oszama bin Ladenje A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Serge Brammertz mérföldkőnek nevezte Karadzic elfogását, és egyben gratulált a szerb hatóságoknak és biztonsági erőknek, amiért sikerült a volt szerb vezető nyomára akadniuk. Fontos nap ez az áldozatok számára, akik erre több mint egy évtized óta várnak — tette hozzá. Brammertz szerint legalább ilyen fontos, hogy Karadzic kézre kerítése megmutatja, senki nem menekülhet el a törvény ereje elől, előbb-utóbb mindenkit elér az igazságszolgáltatás. Európa Oszama bin Ladenjét, a világ egyik legrosszabb emberét sikerült elfogni — mondta a BBC-nek a háborút lezáró daytoni megállapodásnál közreműködő amerikai diplomata, Richard Holbrooke. Karadzic a daytoni békeszerződés aláírása után, 1995-ben kezdett menekülni, mivel az ENSZ elfogatási parancsot adott ki ellene, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt feleljen tetteiért. Karadzic nem ismerte el a törvényszék illetékességét, és elmenekült. Bujkálása alatt több könyve is megjelent, köztük gyermekversek, novellák, valamint napvilágra kerültek feleségének írt szerelmes levelei is. Időnként felröppentek hírek arról, hogy hol bujkálhat, gyermekeinél, ismerőseinél több esetben házkutatást tartottak, többeket meggyanúsítottak azzal, hogy segítik szökésében. Az amerikai kormány korábban ötmillió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki segít abban, hogy Karadzicot, Mladicot és négy másik gyanúsítottat kiadhassanak a Nemzetközi Törvényszéknek. Elhárult az EU-csatlakozás egyik akadálya Karadzic elfogása hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseire. Szerbiának az Európai Unió azt a feltételt szabta, hogy maradéktalanul együtt kell működniük a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a népirtással és háborús bűnökkel vádolt személyek kézre kerítésében. A társulási megállapodásokat azért is függesztették fel, mert az unió szerint Szerbia nem tett meg mindent Karadzic és Mladic felkutatása érdekében.
Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország elnöke közleményben fejezte ki elégedettségét Karadzic elfogásának hírére. Sarkozy szerint Karadzic régóta várt elfogása világosan tanúsítja, hogy az új belgrádi kormány eltökélt az EU felé történő közeledés, a Balkán békéjének és stabilitásának megerősítése mellett. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa is jelentős fejleménynek nevezte az őrizetbe vételt Szerbia EU-integrációs törekvései szempontjából. Az Egyesült Államok szintén üdvözölte Karadzic elfogását. A Fehér Ház közleményében úgy fogalmazott, hogy a volt boszniai szerb politikai vezető őrizetbe vétele az igazságszolgáltatás legszebb módja a jugoszláv utódállam által elszenvedett vérengzések áldozatai számára. Belpolitikai kérdés Karadzic elfogásának nemcsak nemzetközileg van jelentősége, fontos belpolitikai kérdés Szerbiában, és nem feltétlenül könyvelik el dicsőségként a pártok a többek által hazafinak tartott Karadzic elfogását. A szerb belügyminisztérium például sietett közölni, hogy a rendőrség nem vett részt Karadzic elfogásában.
A tárcát Ivica Dacic, a Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök — szintén egykori hágai vádlott — által alapított Szerbiai Szocialista Párt jelenlegi elnöke vezeti. A szerbiai szocialisták visszafogottan kommentálták az őrizetbe vétel hírét. Slavica Djukic Dejanovic szocialista párti szerb parlamenti elnök arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi és a szerb törvényeket is tiszteletben kell tartani. (Az MTI és az Origo nyomán)
