Kovászna Megye Tanácsának vezetői Székelyföldre hívják Marius Paşcant, válaszként arra, hogy áprilisban elhangzott képviselőházi felszólalásában a Népi Mozgalom Párt Maros megyei parlamenti képviselője azzal vádolta Tamás Sándort és Grüman Róbertet, hogy belülről bomlasztják a román államot. A honatya annak kapcsán jutott erre a következtetésre, hogy a Kovászna megyei önkormányzat meghívására május 30–31-én Bálványosfürdőn ülésezik az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának szakbizottsága.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat vezetője szerint nyilatkozatai azt mutatják, hogy „Paşcan úr nem ismeri a székelyföldi realitásokat”, illetve „egy modern kori Funarnak is beillik a tevékenysége”. Az elnök úgy vélte, az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának konferenciája kitűnő alkalom, hogy Marius Paşcan ellátogasson Háromszékre. A tervek szerint kürtőskaláccsal fogadnák, azzal a finomsággal, amelynek nevét semmilyen más nyelvre nem lehet lefordítani. Angolul, franciául, németül, sőt, románul is a magyar megnevezést használják. Tamás Sándor továbbá elismételte a konferencia bejelentésekor már ismertetett álláspontját, amely szerint a székelyföldi közösség feltett célja, hogy a román mellett a magyar nyelv váljon hivatalos regionális nyelvvé Székelyföldön. „Nem hiszem, hogy ez a jogos kérés valami különleges elvárás lenne. Európában számos jól működő modellt ismerünk. Mi, magyarok csak azt akarjuk, ami a svédeknek, németeknek, olaszoknak, franciáknak, sőt, a szerbiai románoknak is jár” – fogalmazott.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke arra is kitért, hogy Székelyföldön gyakorlatilag mindennapos a magyar nyelv használata, megállapítva: a helyi önkormányzatokban, közintézményekben a magyarnyelv-használat hiányából adódó gondokat az okozza, hogy Romániában a nemzetközi ajánlásokat nem jóhiszeműen alkalmazzák. Sok probléma megoldódna, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelv lenne, a mindennapokat könnyítené meg – fogalmazott.
Ami a Maros megyei honatyát illeti, Tamás Sándor szerint nyilatkozatai politikai éretlenségről tanúskodnak, ez a hozzáállás európai szinten nem érthető, és nagy valószínűséggel nem is rendelkezik kellő ismeretekkel a témában. Annak ellenére Maros megyében, amelynek parlamenti képviselője, több nemzetiség él egymás mellett, és ott is gondot jelent az önkormányzatoknak a többnyelvűség kérdése. Grüman Róbert, a megyei testület alelnöke szerint, aki idén a kongresszus alelnöki tisztségét is betölti, a parlamenti képviselő felszólalása rontja az ország nemzetközi megítélését.
