Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával, Mike Pompeóval folytatott megbeszélését tegnap Washingtonban. A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.
Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába. Magyarország továbbra is kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez. A jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány politikai megközelítései között rendkívül sok hasonlóság van, mindketten nagyon fontosnak tartják saját polgáraik biztonságának garantálását – magyarázta.
Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni; ugyanígy az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.
A külügyminiszter arra is kitért: az Egyesült Államoknak nagy szerepe lesz Magyarország energiaellátásának biztosításában, ugyanis ígéretet kapott arra, hogy a Romániában kitermelendő amerikai gáz Magyarországra juttatását az amerikai kormányzat is támogatja.
Az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget Magyarországon, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A mostani tárgyaláson megerősítették a gazdasági együttműködés fejlesztése iránti igényüket. Fontos a védelmi együttműködés megújítása is.
Szijjártó Péter emlékeztetett: ugyan eddig is szolgáltak magyar katonák amerikaiak vezette missziókban, de megállapodtak abban, hogy a NATO által elindítani szándékozott iraki kiképzési misszióban magyar katonák is részt vesznek, erről haladéktalanul megkezdik az egyeztetéseket. A megbeszélésen felvetődött, hogy a NATO-tagállamoknak mielőbb meg kellene felelniük az úgynevezett kétszázalékos elvárásnak, azaz annak, hogy a hazai össztermékük 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, és Magyarországnak világos menetrendje van arra, hogy miként érheti el ezt a célt.
Arról is beszélt, hogy Magyarországnak rendkívül fontos a regionális biztonság, stabilitás, és ennek egyik alapja a kisebbségek védelme egész Európában, de kiváltképp Közép-Európában.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Tájékoztatta amerikai kollégáját, hogy kedden egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ez a megközelítés az Egyesült Államok támogatását is bírja – mutatott rá a tárcavezető. Az amerikai kormányzat eddig is nagyon aktívan vett részt a kérdés megoldásában, az amerikai külügyi tisztségviselők rendszeresen felhozták a témát az ukrán kormányzati szereplőknek, és az Egyesült Államok fellépése, segítsége nélkül kedden nem érték volna el, hogy összehívják a magyar–ukrán kormányközi munkacsoportot június végére, azt, hogy az ukrán oktatási miniszter hivatalos tárgyalásra hívta a KMKSZ vezetőit, azt, hogy a 2023-ig tartó meghosszabbítása az oktatási törvény alkalmazásának már az ukrán parlament napirendjén szerepel, továbbá azt, hogy a magániskolák kivétele a jogszabály hatálya alól jól halad előre.
Szijjártó Péter arra kérte amerikai partnerét, hogy az elkövetkező időben is támogassák a magyar–ukrán tárgyalásokat, és tegyék világossá Ukrajna számára: a kisebbségek ügye fontos kérdés, a nemzetközi jogszabályoknak ebben a tekintetben is mindenkinek meg kell felelni, függetlenül más geopolitikai kérdésektől.
Az amerikai külügyminisztérium a megbeszélésről kiadott közleményében azt írta, a találkozón az amerikai miniszter kiemelte az élénk civil társadalom fenntartásának jelentőségét. Továbbá hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség fontosságát az orosz agresszióval szemben, és kitért arra, hogy támogatni kell Ukrajna közeledését a NATO-hoz, és meg kell előzni az orosz befolyás növekedését Közép-Európában. A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy Európában el kell érni az energiaforrások diverzifikációját, szót ejtettek az amerikai befektetésekről is Magyarországon, valamint a védelmi együttműködési megállapodásról.