A vezetés változott, a gondok maradtak

2008. július 25., péntek, Nyílttér

A helyhatósági választások lejárta után beiktatták az új (régi) polgármestereket, megalakultak a tanácsok és munkacsoportjaik. Így történt ez Kézdivásárhelyen is. A Háromszék napilapból és a helyi tévé adásaiból is megtudtuk, hogy kik vezetik a szakbizottságokat, és ki lett az alpolgármester. Jómagam nagyon elcsodálkoztam, hogy egyetlen RMDSZ-es tanácstag sem vállalt vezető pozíciót vagy titkári beosztást a bizottságokban. Mi akar ez lenni? Összefogtak az új polgármester ellen? Vagy ilyen utasítást kaptak a fenti nagy vezetőségüktől? Milyen magatartás ez? Így akarják lejáratni a város lakói előtt az új gárdát, na lássuk, mire képes az MPP, ha már győzött? S még az RMDSZ-es tanácstagok mondják, hogy segíteni fogják az új polgármestert és csapatait. Mikor?

Ha már most ellenzékbe vonultak, és nem szavaznak meg semmit, vagy tartózkodnak... Igaz, van olyan MPP-s tanácstag is, aki nem vállalt el szakbizottság-vezetői beosztást — hát akkor miért jelöltette magát: azért, hogy benne legyen a szavazógépben, vagy azért, hogy felvegye a neki járó fizetést?

De más is történt a választások után. Leálltak az építkezési munkálatok a Gábor Áron Iskolaközpontban, a jégpálya lefödésénél és az új strandnál. Miért? Nincs több pénz, vagy mi az oka, hol van az RMDSZ segítsége a további pénzek megszerzése, lehívása terén? Mellesleg úgy vélem, hogy a hatmedencés fürdő egy grandomániás régi polgármester műve. Nem tanultak abból, hogy az alig kétmedencés sepsiszentgyörgyi uszoda is veszteséges, alig-alig működik? Hát akkor egy ilyen túlméretezett létesítményt hogy használnak ki, és milyen nyereséget jelent a megyeszékhelynél jóval kisebb városunknak — vajon olyant, mint a nagy sportcsarnok, ahol alig van valamilyen sportrendezvény, hacsak a különböző könnyűzene-koncerteket nem tekintjük annak?

Bővítik a városháza személyzetét is, de vajon miért, mert ha az ember bemegy a polgármesteri hivatalba, tengő-lengő alkalmazottakat lát, vagy a keresett személy épp terepen vagy a másik irodában diskurál. Annak idején a néptanácsnál és a városi pártbizottságnál nem voltak ennyien, de legalább szóba álltak az emberrel — nem sírom vissza a régi rendszert, de ez így van.

Olvasom szintén a Háromszékben, hogy a polgármester felül fogja vizsgálni a fekvőrendőröket, a gyalogátjárókat és a forgalmi táblák elhelyezését, ami nagyon helyes, de első intézkedése a szökőkútnál felállított körforgalmi táblák eltávolítása volt, pedig nem mindenki tudja, hogy ott körforgalom van. Ezek a táblák a Függetlenség (Independenţei) utca első épületének falára kerültek olyan magasan, hogy az autóvezetők nem nagyon veszik észre, mert a szűk utcában a forgalomra kell figyelni. Itt két éve még tilos volt parkolni, mert keskeny, de most szabad, és egy-egy szélesebb szembejövő gépkocsi miatt attól kell félnünk, hogy vagy azt, vagy valamelyik félrehúzott autót megüttetjük... Nincsenek megjelölve az úttesteken a gyalogátjárók (Dózsa György utca, a református temető kapujánál, Csernátoni út, Ady Endre út, Béke út, Vasút utca stb.), a Gyárak utcájában felszerelt villanyrendőröket végre működtetni is kellene, és jól fogna egy a Dózsa György és Molnár Józsiás útkereszteződésénél is, mert az ott parkoló áruszállítók miatt sokszor az útkereszteződés közepéig kell behajtani ahhoz, hogy szétnézzen az ember. Nem ártana egypár fekvőrendőr a Dózsa György utcában, mert egyesek a gyalogátjárónál sem lassítanak.

Városunk híres a főteréről és az udvartereiről, de a turista szomorúan veszi tudomásul, hogy az épületek mennek tönkre, nincsenek lefestve, karbantartva, némelyik mindjárt összedől (pl. a kisipari szövetkezet melletti emeletes ház). Oda kellene hatni, hogy a tulajdonosok tatarozzák őket — nagyobb felújítás utoljára, ha jól emlékszem, 1980-ban volt, amikor mind a városgazdálkodási vállalat kezelésében voltak, s a szép színskálát Kosztándi Jenő festőművésznek köszönhetjük.

Gondolom, hogy a tízéves cirkusz is befejeződik Fortyogófürdőnél, és olyan komoly kezelőbázis fog ott működni, mint akármelyik kovásznai szállodában, mert ehhez minden természetes erőforrás megvan, csak felszerelés kell, és megfelelő személyzet.

Az esővízcsatornák kipucolása, az ivóvíz minőségének megoldása (ha már emelték az árakat), a közüzemek működésének felülvizsgálata, a kóbor kutyák kiirtása, az utcák szépítése, a szemeteskonténerek fertőtlenítése, a guberálás felszámolása csupa olyan feladat, melynek megoldása gyors intézkedéseket kíván. E rendellenességek eltüntetéséhez sok sikert és jó munkát kívánok az új városvezetőknek.

Nagy Bertalan, Kézdivásárhely

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 887
szavazógép
2008-07-25: Nyílttér - x:

Székely-indiánok a Besenyői-tónál

A hónap első felében két törzs tagjai, a varjak és a sziúk verték fel tippijüket a csendesen fodrozó Besenyői-tó mellett. Az ottlét célja a hagyományos táborozástól eltérően az volt, hogy a fiatal, szinte zöldfülűnek mondható székely-indián csemeték megtanuljanak együtt élni a természettel és a természetben előforduló sok és kedves csodával, az állatokkal, az emberekkel, a nehézségekkel, a kihívásokkal, a természet erőivel, a viharokkal és a napsütéssel.
2008-07-25: Közélet - Farkas Réka:

Intézményesítik a szakértői munkát (Kerekasztal Székelyföld fejlesztéséről)

Az elmúlt tizenöt évben először tapasztalnak nyitást a politikum részéről a térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, lehetőség adódik tehát arra, hogy intézményesítsék munkájukat, és elkészítsék Székelyföld fejlesztési elképzelését — fogalmazott Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia dékánja azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az áprilisban Csíkszeredában megkezdett tanácskozás folytatásának szántak.