A hagyomány szerint Uzonban idén is megszervezték az állatkiállítást. Az uzoni napok keretébe foglalt eseményre helybéli, bikkfalvi és szentivánlaborfalvi gazdák hozták el legszebb állataikat. Hús- és tejhasznú szarvasmarhák, lovak, pónik, kecskék, juhok töltötték meg szombaton az uzoni vásárteret. A felvonultatott jószágot Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője értékelte. Több alkalommal is kiemelte: a bemutatott állatok szépek, jó genetikát képviselnek, látható, hogy gazdáik szakértelemmel tartják a barmokat.
Az állatszemlét meglátogatta Uzon testvértelepülései, Tolna, Csorvás és Nagykáta küldöttsége is, a bemutatott állatok elnyerték a vendégek csodálatát.
Dr. Ráduly István uzoni polgármester köszöntőbeszédében hangoztatta: örvendetes, hogy ebben a világban, amikor az import egyre inkább kiszorítja a hazai jószágot a piacról, vannak még gazdák, akik állattenyésztéssel foglalkoznak, nem hagyják kiveszni az itthoni állományt. Az uniós csatlakozáskor sokan úgy képzelték el, hogy a kelet-európai tagállamok fogyasztói szerepet fognak betölteni. Ezzel szemben „mindig lesznek gazdák, akik állatot tartanak, a magyar állatszerető, lovas nemzet” – jelentette ki a polgármester.
Könczei Csaba az esemény egyediségét emelte ki. A megyében két településen tartanak rendszeresen mezőgazdasági rendezvényt. Uzonban az állatkiállítás, Dálnokon az őszi termésnap adja a rendkívülit.
„Meg kell mutatni azt, amink van, hogy ne legyünk kiszolgáltatott fogyasztók. Szükség van a kis és közepes gazdaságokra, nem feltétlenül a nagy farmokra” – hangoztatta az igazgató.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetét vázolta. „Pillanatnyilag olyan időszakot élünk, amikor dolgozik a maffia. Leütötték a tej árát, inkább tejpótló szerekből állítanak elő olcsó termékeket. Felemelt fejjel, kiemelt mellel kell szembeállnunk az ország vezetésével, közösen kell kiállnunk a gazdajogok érvényesítéséért” – hangoztatta.
A bemutatott szarvasmarhák között húshasznú charolais fajtájú tehén is volt. Könczei hosszabban értékelte a húsmarhatenyésztés előnyeit. 3–4 fajta húshasznú marhát nevelnek a háromszéki gazdák – főként charolais-t, angust, limousint. Kevésbé igényesek, alkalmasak a ridegtartásra. Jobban hasznosítják a legelőt, kevesebb emberi munkaerőt igényelnek.
Kelemen István tejelő cigájákkal jött a mustrára. Kiemelkedő tejtermelésre képesek, egy laktáció alatt 150 liter tejet is adnak. A bárányok gyorsan fejlődnek, de a hegyi legelők nem előnyösek a tejelő cigájának, inkább a síkságot kedvelik, ott adják a legjobb teljesítményt – méltatta a fajtát. Azt is elmondta, a jövőben suffolk berbéccsel kívánja pároztatni a tejelő cigáját, a keresztezés eredményeként jó húsidomokkal, gyors növekedési eréllyel rendelkező bárányokat vár.
Az uzoni gazdaegyesület a mezőgazdászok „testi szükségleteire is gondolt”. Közösen vásároltak egy 300 kilós tinót. A húsfajta marha húsa három nagy üstben rotyogott, a szakácskodás nehéz feladatát Török Pista, Gál Ignác és neje, Rózsika vállalta. A bográcsban főtt finomságokat ingyen fogyaszthatta mindenki, ugyanígy a pálinka, a sör, az üdítő is az egyesület ajándéka volt az állatszemlére látogatók részére.
