Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében – jelentette ki Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapest III. kerületében tegnap tartott megemlékezésen. „Minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy minden tekintetben emelkedő nemzetté váljunk” – mondotta a terület fideszes országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter.
Hozzátette: ezért a 21. században is erősítenünk kell a magyarság összetartozását, és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. „Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját” – mondta. „Arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot, amely elveszítette területének kétharmadát, és több mint 3,3 millió magyart taszított kisebbségi létbe” – idézte fel. Úgy fogalmazott, hogy a trianoni döntés áldozattá tett minden magyart. „Azokat is, akik az anyaországban maradtak, és azokat is, akik a határon kívül rekedtek, és azóta is keserű árnyat vet ránk” – mondotta.
Ugyanakkor van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság.
A magyarok ismét felismerték, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet – fogalmazott Varga Mihály. Ebben a helyzetben Magyarország új kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár. A magyarság egészének érdekeit szolgáló, a korábbinál gyökeresen más értékeket valló politikát folytat. Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik. Teljesíti a magyar történelem által rá rótt feladatot, az egybetartozó nemzet ismételt összekötését – sorolta. Ezért mindig kiemelt figyelmet fordítanak a külhoni magyarságra – tette hozzá.
A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: miközben Magyarország az elmúlt években komoly gazdasági sikereket ért el, olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek már nemzeti létünket is veszélyeztetik. Ezért a kormány határozottan ellenáll a külső diktátumnak és ellenzi Brüsszel migrációs politikáját. Ugyanis tudják, hogy a korlátlan migráció romba dönti a nemzetállamokat. „Erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk” – mondta Varga Mihály.
Életerőre van szükségünk
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tegnap a budapesti ünnepségen kiemelte: „E nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt, New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását.”
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Ezt szem előtt tartva döntött úgy 2010-ben az Országgyűlés, hogy június 4-én többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Így fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt a parlament – idézte fel, jelezve: a törvény értelmében immár nyolc éve ezen a napon, a nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni.
A magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását – mondotta Potápi Árpád János.
„Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” – jelentette ki az államtitkár.
Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt, a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. Elkötelezettek abban, hogy ezt a munkát folytassák és újabbnál újabb területeken nyissanak a külhoni magyarság felé – mondta. Potápi Árpád János rámutatott, hogy mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: „életerőre van szükségünk”. Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarság számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence-szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek – hangoztatta az államtitkár.
Megemlékezés az Országgyűlésben
Megemlékezést tartott a nemzeti összetartozás napján az Országgyűlés tegnap. Kövér László az ülés nyitányaként megemlékezett arról, hogy 98 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. Úgy fogalmazott: a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenítésre ítélték.
„Meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a 21. században jövőt építeni nem lehet” – fogalmazott. Emlékeztetett: Trianonban hárommillió embert fosztottak meg a jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni szülőföldjén. „Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön” – tette hozzá. Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül, az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget. Európa azonban nem a nemzeti érdekek felszámolásával, hanem azok harmonizálása révén tud talpon maradni – hangoztatta. „Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén” – zárta szavait Kövér László.
Igazságtalannak nevezte a 98 évvel ezelőtt megkötött békeszerződést Hiller István (MSZP), rámutatva, az nekünk, magyaroknak nemzeti tragédia. Ez egy rossz és színvonaltalan béke – jelentette ki, amit azzal indokolt: a modern Európa létrehozói olyan békére törekedtek korábban, amely nem megalázza a vesztest, hanem a rendszer részévé teszi, teret ad számára, érdekeltté teszi a béke fenntartásában. Ugyanakkor meg kell érteni: magyarság és európaiság gondolata összekötődik, akkor tudjuk az országot és a nemzetet előbbre vinni, ha részeként akarjuk formálni Európát – mondta. Felszólalását azzal zárta: 98 évvel Trianon után közösen érdemes büszke magyarként és büszke európaiként gondolkodni a jövőről.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra mutatott rá: a békediktátum aláírásakor a nemzetgyűlésben nem ült olyan képviselő, aki a dokumentumot ne érezte volna mélyen igazságtalannak.
Kijelentette ugyanakkor: nemcsak a veszteségekre kell tekinteni, hanem a meglévő erőforrásokra is, amelyekből meg tudunk újulni, amelyekből lehet építkezni.
Felidézte a nemzeti összetartozás napjáról szóló javaslat elfogadását, és azt, hogy az előterjesztést Hiller István sem támogatta, ahogy nem szavazott a kettős állampolgárságról sem. Szólt a szülőföldön boldogulás támogatásáról, és arra kérte az ellenzéket, támogassa a nemzetpolitikai célok megvalósítását.
Szávay István (Jobbik) a magyar történelem egyik legfájóbb és legtragikusabb dátumának nevezte a trianoni békediktátum aláírásának napját. Szerinte Trianon következményei a mai napig hatnak, hiszen minden negyedik-ötödik magyar gyermek az elszakított területeken születik. Erősebb konszenzust szorgalmazott az autonómia kérdésében. Azt mondta, a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómiát kell adni. „Folytassunk szabadságharcot az EU-ban a székely autonómia érdekében” – szólított fel.
Harrach Péter (KDNP) is megemlékezett a nemzeti összetartozás napjáról, és úgy látta, hogy ez a nap jelzi: a nemzet élni akar.
Az önrendelkezés ereje
Az autonómiában, az önrendelkezésben rejlő hatalmas lehetőségeket megmutató politikai diskurzust kezdeményez a Jobbik – jelentette be tegnap, a nemzeti összetartozás napján tartott sajtótájékoztatóján Sneider Tamás pártelnök. Közlése szerint az a céljuk, hogy a legnagyobb európai őshonos kisebbséget, a magyarokat is illessék meg azok a jogok, amelyekkel a nyugat-európai kisebbségek rendelkeznek.
„Noha a jelenlegi kormánypárt tett gesztusokat ebben a témában, harmincéves késésben vagyunk, mivel a magyar kormányok nem voltak hajlandóak tudomást szerezni a magyar közösségek által alkotott autonómiakoncepciókról és a nemzetközi színtéren képviselni azokat” – mondotta Sneider Tamás. Hangsúlyozta: az autonómia minősége a demokrácia fokmérője is.
Túléltük Trianont
A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak tegnap a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson a Nagy-Magyarország Parkban.
Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen „túléltük, itt vagyunk”. A miniszterelnök-helyettes megemlítette: „a trianoni diktátum készítői azt hitték, a magyarságot megölik azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett”.
Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, amelyek akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, amelyek közül „Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz”. Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok – Románia és Ukrajna kivételével – mind kisebbek, mint Magyarország.
„Túléltük Trianont, és hiszünk abban, hogy megmaradunk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért.
Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitásmegőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.
