A Guernica szörnyű szenvedéseket ábrázol, de saját egészsége nincs veszélyben — ezt a diagnózist állÃtották fel a szakértÅ‘k Picasso háborúellenes remekművérÅ‘l azt követÅ‘en, hogy alaposan elemezték a festményrÅ‘l készÃtett elsÅ‘ röntgenfelvételt.
A 3,5x7,8 méter méretű olajkép, Pablo Picasso (1881—1973) talán legismertebb alkotása jelenleg a Szófia királynéról elnevezett madridi Reina Sofia múzeum büszkesége. A vásznat utoljára egy évtizeddel ezelÅ‘tt vizsgálták, és akkor 129 kisebb-nagyobb hibát találtak rajta: repedéseket, foltokat és szennyezÅ‘déseket, amelyek mind a mű hányatott előéletének nyomai. Manuel Borja-Villel, a múzeum igazgatója az AP hÃrügynökségnek elmondta, hogy a röntgen megmutatja a festmény állapotát és sérüléseit. ,,A jó hÃr az, hogy a sérülések száma nem nÅ‘tt, de az is igaz, hogy az idÅ‘ mindenki felett eljár, és a festmények sem kivételek" — magyarázta az igazgató. A Reina Sofia szakértÅ‘i 2010-re tervezik a végleges elemzést. Az eddigi eredmények szerint a képnek csak rendszeres pormentesÃtésre és arra van szüksége, hogy eltávolÃtsanak felületérÅ‘l néhány foltot, mely akkor keletkezett, amikor utoljára, több mint fél évszázada, 1957-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a MoMA restaurálta.
A Guernicát a köztársasági kormány rendelte 1937-ben a művésztÅ‘l a párizsi világkiállÃtásra — abban az idÅ‘ben, amikor még folyt az elkeseredett polgárháború a köztársasági kormány ellen lázadó Franco tábornok csapatai és a kormányerÅ‘k között. Amikor a világkiállÃtás véget ért, a festmény nem tért haza Spanyolországba, ahol a francoisták felülkerekedtek, hanem ,,vándorútra kelt": csaknem húsz év alatt több tucat városban állÃtották ki az Atlanti-óceán mindkét oldalán. ,,Valahányszor útra kelt, ki kellett emelni keretébÅ‘l, és össze kellett tekerni a vásznat. Ennek következményei meglátszottak a képen, és az 1960-as évek elején maga a festÅ‘ is felemelte szavát: »Ami sok, az sok!«" — idézte szavait Manuel Borja-Villel. ,,A festmény alapja robusztus, de az utazások korának végérvényesen befellegzett" — fűzte hozzá. A Guernica 1981-ben kelt útra utoljára a MoMA-ból, amelynek Picasso még életében addig kölcsönözte oda, amÃg a demokrácia helyre nem áll Spanyolországban.
A fekete és a fehér szÃn különbözÅ‘ árnyalataiban megfestett mű torz emberi és állati formái a gépesÃtett háború borzalmait jelenÃtik meg. Picasso, a modern művészet meghatározó alakja már világhÃrű volt, amikor a Guernicát megfestette, a mű hamar művészi és politikai jelképpé vált, számtalan tanulmány készült róla.
Guernica a spanyolországi Baszkföld régi székhelye volt, amelyet a spanyol polgárháború idején, 1937. április 26-án, egy tavaszi vásári napon bombázott a Franco erőit támogató német és az olasz légierő, nagy veszteséget okozva a lakosságnak. Az áldozatok számáról eltérő adatok forognak, a helybeliek szerint százhúsz ember halt meg.
