Kormánypárti nagygyűlés Bukarestben

2018. június 11., hétfő, Belföld

Véget kell vetni a tömeges titkosszolgálati lehallgatásoknak, kirakatpereknek, az ügyészségi megfélemlítéseknek, a románok nem akarnak politikai rendőrséget – hangoztatta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azon a bukaresti nagygyűlésen, amelyet pártja az ügyészségek és titkosszolgálatok visszaélései, a szerinte választói legitimitás nélküli „párhuzamos állam” ellen szervezett szombaton.


Az SZDP elnöke – aki ellen két korrupciós ügyben is büntetőeljárás folyik, és van már egy felfüggesztett börtönbüntetése – a nemzeti színű óriászászlóval bevont kormánypalota előtt az ország minden tájáról összesereglett, mintegy százötvenezerre becsült híve előtt beszélt. Kifejtette: véget kell vetni az igaz­ságszolgáltatást, a fegyveres szerveket, a médiát és az intézményeket behálózó sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” uralmának, amely zsarolással, megfélemlítéssel próbálja aláásni a választói meghatalmazással működő parlament és kormány munkáját. Dragnea szerint az aktív lakosság kétharmadát lehallgatják, és bárki egy hamis feljelentésen alapuló sztálinista kirakatper célpontjává válhat. Az SZDP elnöke szerint a „párhuzamos államot” Traian Băsescu volt államfő hozta létre, de most már a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis szolgálatában áll. Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetője beszédében azt állította: a román demokráciát és jogállamot veszélyezteti a médiát, igazságszolgáltatást, erőszakszervezeteket és közigazgatást behálózó „párhuzamos állam”. A szenátus elnöke azt ígérte: a parlament tesz majd arról, hogy véget vessenek az illegális lehallgatásoknak. Gabriela Firea bukaresti főpolgármester szerint a tüntetők méltóságuk, szabadságuk és voksuk megvédése érdekében gyűltek össze, nem engednek a kisebbség diktatúrájának, meg akarják leckéztetni a kormánypártok rágalmazóit, követelik a többség választói akaratának tiszteletben tartását.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2018-06-11: Belföld - :

Hírsaláta

CSÁNGÓ CSEL. A csángók lakta Háromkút hivatalosan egy Neamţ megyei köz­séghez tartozik, de a lakóknak Hargita megyei irataik vannak. A furcsa helyzet a Ceauşescu-rendszer egyik öröksége: az 1968-as megyésítéskor a Hargita és Neamţ megye közötti határt úgy húzták meg, hogy a Hagymás-hegység keleti oldalán található Háromkút közigazgatásilag „átkerült” a moldvai megyéhez. Hivatalosan azért, mert Damukhoz van közelebb. A helybeli magyarok azonban ebbe nem törődtek vele, ezért aztán egytől egyig – jelenleg 59 háztartásban 160 ember lakik az eldugott településen – a Hargita megyei Gyimesközéplokra jelentkeztek át, oda szólnak az irataik, oda is adóznak. A falu egyébként a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni. A pap Gyergyószentmiklósról jár ki, a gyermekek ötödiktől Gyergyószentmiklóson vagy Gyimesfelsőlokon tanulnak bentlakásos iskolában. A Digi 24 hírcsatorna értetlenkedő riporterének is elmondták: ők biza nem hajlandóak Neamţ megyéhez tartozni, továbbra is hargitaiak maradnának, hiába győzködi őket Damuk önkormányzata, illetve Neamţ megye prefektúrája azzal, hogy nagyon szeretnék ezt a falut is fejleszteni, de hát nem lehet, mert a lakói máshova adóznak. Ahhoz, hogy Háromkút közigazgatásilag visszatérjen Erdélybe, kormányrendelet szükséges. Most a két megye prefektúrái egyeztetnek. (Főtér)
2018-06-11: Belföld - :

Kisebbségi nyelvek ügye Kolozsváron

Szombaton tartotta választmányi ülését az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában Kolozsváron. A rendezvényen a kisebbségi nemzetek nyelvhasználati jogairól és azok betartásáról esett szó, valamint a hálózat jövőbeli teendőiről – közölte Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sajtóirodája.