A választmányi ülés kezdetén Kocsis Tibor a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus részéről köszöntötte az ELEN küldötteit – áll az EMNT közleményében –, mondván: a nyelvhasználati jogok tiszteletben tartása alapvető része a nemzetek fennmaradásának, főként, ha kisebbségi helyzetben élnek. Kiemelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a magyar nyelvű orvosképzés hányattatott sorsát, valamint az egyelőre felszámolt marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét is. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke adta át Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezető-helyettesének levelét. Brendus üdvözölte az ELEN választmányi ülését, kiemelve a nyelvi jogok fontosságát: „A legveszélyeztetettebb nyelvi közösségtől a legerősebbekig, a katalán válságtól az erdélyi magyar közösségig mindenkinek joga saját önazonosságának megtartása, anyanyelvének használata, gyermekeinek saját nyelvükön történő iskoláztatása.

A hiányzó erdélyi kétnyelvűség
A választmányi ülésen Toró Tibor egyetemi adjunktus és Bethlendi András, a Muszáj-Musai mozgalom civil aktivistája erdélyi viszonylatban beszélt a kisebbségi nyelvhasználati jogokról. Előadásaikból kiderült: habár több településen az 50 százalékot is meghaladja a magyarság aránya, a kétnyelvű feliratok használata még így is hiányos. A hivatalos szerveknél, egészségügyi intézményeknél nem elérhetők a kétnyelvű feliratok, formanyomtatványok, és a kétnyelvű helységnévtáblák ügye is sok helyen mindmáig megoldatlan. Bethlendi András a kolozsvári háromnyelvű (magyar, német, román) településtábla engedélyezése kapcsán elmondta: többéves huzavona után még mindig nem sikerült teljes sikert elérniük, de haladnak a megoldás felé, a polgármester folytonos akadályai ellenére.

Megoldatlan a katalán foglyok ügye
Daniel Roldan, a Platforma per la Lengua katalán szervezet küldötteként számolt be a katalán függetlenségi népszavazás után bekövetkezett erőszakos fellépésekről. A népszavazást követően a spanyol kormány több katalán vezetőt letartóztatott. Márciusban az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat felkérte a spanyol kormányt, hogy bocsássa szabadon a bebörtönzött katalán képviselőket. Roldan elmondta: egy újabb felszólító levél elküldésére készülnek, és a nemzetközi közvéleményt is folyamatosan tájékoztatják, segítséget kérnek. A katalán politikai foglyok jelenleg 600 kilométernyi távolságban vannak családjaiktól 2017 októbere óta. Szabadon bocsátásukért az ELEN küldöttei közös, Engedjétek szabadon a politikai foglyokat csoportképpel üzentek Spanyolországnak.

Drága nemzeti szimbólum és anyanyelv
Sotiris Bletsas, a macedón-aromán kisebbségi közösség tagja elmondta: az elmúlt időszakban 9000 eurós pénzbírságot szabtak ki rá a görög hatóságok, mert nyilvános helyen használta anyanyelvét. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke erdélyi példaként ismertette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait is bírságolták már meg a székely zászló használatáért. Hasonlóan az aromán közösség képviselőjének megoldatlan ügyéhez, a székely szimbólumhasználatért kapott bírság ügyét megfellebbezték Romániában, majd Strasbourgba vitték, ahol visszautasították. „Azt írták, hogy nem merítettük ki a lehetőségeket a hazai bíróságokon, ami nem igaz. Más erdélyi ügy is jutott hasonló sorsra, úgy tűnik tehát, hogy Strasbourg sem segít nemzeti szimbólumaink és nyelvhasználati jogaink kivívásában” – közölte az EMNT ügyvezető elnöke.

Pozitív példák, új eredmények
Conchúr O’ Giollagáin, az ELEN ír alelnöke a náluk zajló politikai kampányról számolt be, ismertetve az ír nyelv népszerűsítésében elért sikereiket. Beszámolójából kiderült: az angol nyelv olyannyira uralja az ír nyelvhasználók körét, hogy az anyanyelvű ír beszélők is inkább az angolt használták. A Giollagáin szervezete által vezetett kampánynak köszönhetően egyre többen kezdték újból használni az írt, nemcsak családi körben, hanem már nyilvánosan is. Az ELEN ügyeiről szólva Ferran Suay, az ELEN elnöke ismertette, hogy nemrég csatlakozott két egyetem a szervezethez, egy Franciaországból, egy Belgiumból. Paul Bilbao Sarria, az ELEN baszk alelnöke a Donostia Protokollum néven elindított európai szintű nyelvhasználati alapdokumentumról elmondta, hogy eddig 135 szervezet, intézmény írta alá, többek közt az EMNT is – olvasható az EMNT közleményében.