Gyorsított eljárásban megszavazta a képviselőház hétfőn késő este a büntetőeljárási törvény módosítását, amelyet a kormánykoalíció kezdeményezett. Az ellenzék már a szavazás előtt bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a jogszabályt.
A tervezetet múlt szerdán fogadta el a szenátus, a képviselőház most döntő házként szavazott a javaslatról, amelyet az alkotmánybírósági normakontroll után még Klaus Iohannis államelnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba lépjen.
A szociáldemokraták a korábban alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztették elő a tervezetet.
A hétfői parlamenti vita során Florin Iordache szociáldemokrata képviselő kifejtette: véget akarnak vetni az ügyészek visszaéléseinek. Megelégelték a titkos együttműködési megállapodások alapján végzett igazságszolgáltatást -- tette hozzá, utalva ezzel a hírszerzés és az igazságszolgáltatás legfőbb intézményei között létrejött titkos együttműködési megállapodásokra.
A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetői szerint a szociáldemokraták a módosításokkal vezetőjüket, Liviu Dragnea pártelnököt akarják tisztára mosni, akit már elítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre egy korrupciós perben, és egy másik perben is korrupcióval gyanúsítják. Emellett úgy vélték, hogy a módosított büntetőeljárással Románia a bűnözők paradicsomává vált.
Az elfogadott módosítások között szerepel egyebek mellett, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell értesíteni érintettet.
RMDSZ: Európai szellemiségű törvénykönyv
Az új büntetőeljárási törvény legfontosabb módosítása értelmében bevezetik, hogy senki ellen nem lehet semmilyen intézkedést foganatosítani, amennyiben hiányoznak a konkrét, létező és tagadhatatlan elemek, amelyek alátámasztják a gyanút – nyilatkozta a végszavazás után Márton Árpád. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese rámutatott, nem lehet egy nemzetbiztonsági lehallgatásra adott engedély alapján szerzett bizonyítékokat más perekben felhasználni, továbbá amíg el nem ítéltek végérvényesen valakit, addig a hatóságok nem beszélhetnek róla úgy, mint egy bűnözőről.
Az új törvénykönyv további nyelvi jogokat biztosít a kisebbségben élő nemzetiségek számára, Márton Árpád szerint nem csak a gyanúsítottnak és a vádlottnak, hanem a tanúnak is joga van tolmácshoz. A szakpolitikus rámutatott arra is, hogy a per újrafelvételére vonatkozó előírásokkal kapcsolatosan nem csak az ártatlanság vélelmét, hanem a saját perben való részvétel jogát is megerősítették.
