Elmaradt kézszorítás, ölelés helyett

2018. június 21., csütörtök, Irodalom

Csak kapkodjuk megrendült fejünket: félre az útból, égi útonállók, szállnak e kora nyárban a költők, örökifjak és öregek, utat nékik a mennybe!

Kapui Ágotát (akárcsak nyomban utánaröppent jó Bátyánkat, Kányádi Sándort) jó ideje házi költőnkként szerethettük, mióta felénk fordította űzött, verses beszédet újrakezdő, hazanéző arcát, mert hiába vonta szívére új honában az égi (azaz: elektronikus) sajtó, vissza­vágyott az erdélyi papiros nyomtatott betűire. S ott folytatta, ahol abbahagyatták véle, fittyet hányva, hogy közben kiparadigmaváltották divatból a közössége tekintetét kereső poézist, elküldte csaknem minden sorát, pipával megjelölve, melyeket a nehéz bútorzatú e honi redakciók papírra nyomtatni nem vállaltak. Bár személyesen nem volt szerencsém megismerni a költőt, itthoni olvasói és szerettei nevében is megköszönve nehéz hűségét, kézszorítás, ölelés helyett, mintha virágot égi folyóba, küldöm utána e kis verscsokrát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2018-06-21: Irodalom - :

Kapui Ágota versei

Útravaló
Köszönök mindent amit kaptam
azt is amit el sem fogadtam
mit bontatlanul visszaküldtem
amitől porig szégyenültem