A bizalmatlansági indítványban az ellenzék a magas infláció, a hitelek drágulása, a magánnyugdíj-rendszer meggyengítése és az igazságügyi reform miatt bírálta a kormányt. Az ellenzék szerint Viorica Dăncilă alkalmatlan a kormányfői tisztségre, és kizárólag Liviu Dragnea szociáldemokrata (SZDP) pártelnök utasításait hajtja végre.

Parlamenti beszédében a miniszterelnök azt válaszolta: az ellenzék alaptalanul vádaskodik, és elferdíti a valóságot, amikor a bérek és nyugdíjak vásárlóerejének csökkenéséről vagy a magánnyugdíjak államosításának szándékáról beszél.

Raluca Turcan a Nemzeti Liberális Párt (NLP) frakcióvezetője szerint a szavazásnak a tétje nem a Dăncilă-kabinet, hanem az azt háttérből irányító, az ország „európai jövőjét eljátszó” Dăncilă-rezsim megbuktatása. Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnöke arról beszélt: Romániát egy inkompetens kormány vezeti, amely szerinte nem az ország, hanem egy köztörvényes bűnöző – a második korrupciós perében is elmarasztalt SZDP-elnök – személyes érdekeinek szolgálatában áll.

Nem az ország jövőjéről és nem a társadalmat érintő legfőbb kérdésekről, hanem a hatalom megszerzéséért folytatott küzdelemről szól az ellenzék bizalmatlansági indítványa, ezért az RMDSZ nem vesz részt a szavazáson – közölte az indítvány parlamenti vitáján Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki parlamenti beszédében rámutatott: a magyar érdekképviselet az ország következő évtizedeit megtervező, a többség és kisebbség viszonyát is meghatározó érdemi közvitában akar partner lenni.

„Egy bizalmatlansági indítványnak a kormány bírálatán túl egy másik alapvető elemet is tartalmaznia kell: azt, hogy mi történik utána. Milyen kormányprogramja van azoknak a politikai alakulatoknak, amelyek a végrehajtó hatalom átvételére törekszenek? Ki lesz a miniszterelnök-jelölt, és milyen többséggel számolnak politikailag és matematikailag? Ki fogja a fontosabb tárcákat vezetni, és milyen közpolitikai irányzatokat tartanak majd fontosnak? Ez csak néhány alapvető kérdés, amelyekre nyílt, gyors válaszokat várunk” – mondta Kelemen, majd hozzátette: ebben a pillanatban távol állnak attól, hogy a várt válaszokat megkapják.

A szövetségi elnök úgy véli, ugyan egy demokratikus, legitim gyakorlatnak vagyunk a tanúi, azoknak, akik a kormányzást próbálják átvenni, valójában nincsenek világosan körvonalazott megoldásaik, határozottan megfogalmazott intézkedéseik, nincsenek felvállalt válaszaik, amelyekkel minden aláíró fél egyetértene. „Senki nem beszél vízióról, senki nem beszél kormányzási programról – még csak annak a vázlatáról sem –, és senki nem beszél a legfontosabb kérdésről vagy annak megoldásáról: az állampolgárok bizalmatlanságáról: a különböző társadalmi rétegek közötti, illetve az állam intézményei iránti súlyos bizalmatlanságról. Hatalmas veszélyt jelent olyan elveket szlogenekké butítani, mint a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a szuverenitás. Hatalmas veszélyt jelent a racionális párbeszédre való képtelenség, vagy a párbeszéd teljes elutasítása” – fogalmazott Kelemen Hunor. Végezetül a szövetségi elnök felszólította képviselőtársait: ne mutogassanak az RMDSZ-re, mert az RMDSZ támogatása esetén sem lenne elég voks a kormány megbuktatásához.

A bizalmatlansági vita során a parlament előtt több ezer ellenzéki tüntető követelte a Dăncilă-kormány leváltását, de az ellenzéki pártok az ülésteremben is bekiabálásokkal és a tüntetéseken használatos molinókkal próbáltak nyomást gyakorolni a kormányoldalra.

A kormánybuktatáshoz a törvényhozók összlétszáma több mint felének támogatására, legalább 233 szavazatra lett volna szükség. A bizalmatlansági indítványt végül 166 képviselő és szenátor szavazta meg, miközben a parlamenti többséggel rendelkező SZDP–LDSZ szociáldemokrata-liberális koalíció, illetve az azzal együttműködő RMDSZ törvényhozói nem adták le voksukat.