A 12 500 Napsugár- és 16 500 Szivárvány-olvasó közül minden nyáron meghívnak 40–50 gyereket és velük 10–15 pedagógust, akikkel csodálatos hetet töltenek az illyefalvi várban – mondotta a főszervező. Fontos számukra, hogy találkozzanak a gyerekekkel, akik tíz hónapon át olvassák a lapot, és visszajeleznek azzal, hogy a pályázataikra a megfejtést, rajzot, verset elküldik. Továbbá részvételi díjakat ajánlottak fel országos versenyeken, mint az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Napsugár által közösen szervezett Kőrösi Csoma Sándor-vetélkedő, a Kurutty általános műveltségi vetélkedő, az Utazás az Európai Unióban verseny és mesevetélkedő.

A műsorrend rég kialakult, jól bevált, mondhatni, állandósult. A gyerekek és pedagógusok viszont mindig újak.

Játékkal és nevelő értékű foglalkozásokkal töltik ki a hetet, csak apróbb módosításokat eszközölnek szükség szerint, mint most is, amikor az eső miatt elmaradt szabadtéri műsor helyett csütörtökön ellátogattak Kézdivásárhelyre az Incze László Céhtörténeti Múzeumba.

Rajtuk még az eső sem fog ki, mondotta Zsigmond Emese, a KIDA konferenciatermében majd’ minden műsorukat meg tudták tartani. A fiúk fiús játékokat, a lányok lányos játékokat játszanak. Arra nevelik a fiúkat, hogy családfővé, család- és közösség-védelmező férfiakká érjenek, íjaznak, botparipát készítenek maguknak, azzal ugratnak, népi játékokat játszanak. A lányokat anyává akarják nevelni, velük babát varratnak, nem Barbi-babát, hanem pólyázható csecsemőbabát, amit fel is öltöztettek. Csoda volt látni, ahogy a lányok félretették az okostelefont, és pólyázták, altatták a babákat – tette hozzá a főszervező.

Szellemi és ügyességi versenyeket tartanak, azokon pontokat lehet szerezni, a pontok majd Napsugár-tallérokká válthatók be, amivel mulatni, ajándékot vásárolni lehet.

Mindenkinek megteremtik az esélyt, hisz egyik okosabb, másik gyorsabb, harmadiknak jó a kézügyessége – fejtette ki Zsigmond Emese.