A munkaerőbörzéken többségében szakképzetlenek keresnek munkát, akiket alacsony bérrel alkalmaznak, a szakembert jobban megfizetnék, és ha jól végzi munkáját, a megbecsülés is kijár neki. Ehhez ellenben színvonalas szakoktatásra, jól képzett, elhivatott szakoktatókra lenne szükség, nem egy lezüllesztett rendszerre, ahonnan kikoptak a régi jó mesterek, és ahol többségében azok a diákok húzódnak meg, akik máshova nem jutnak be.

Az egykor jól működő, magas színvonalú szakiskolák elveszítették erejüket, presztízsüket, a szakközépiskolák nem nyújtanak kellő gyakorlati felkészítést, a néhány éve újraindult szakmunkásképzők iránt annak ellenére is alacsony az érdeklődés, hogy tanulmányi eredménytől függetlenül minden diák havonta kétszáz lejes ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig ezt a vállalkozók megkétszerezik. Ha egy szakma iránt mégis nagy az érdeklődés, az leginkább azért van, mert külföldön nagy a kereslet adott területen, egy-egy ilyen osztály végzősei tömegével lépik át a határt, miként megkapják a diplomát.

Az infrastruktúrára nem lehet panasz, hisz különböző pályázatok révén az iskolák többségének jól felszerelt, korszerű műhelyeik vannak, 2015-ben pedig A külhoni magyar szakképzés éve program részeként a magyar kormány százhúszmillió forinttal támogatta az erdélyi szakoktatás megerősítését. Ebből közel harmincmillió forintot húsipari szak beindítására fordítottak a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában, ahol a tavaly indított osztályból már többen lemorzsolódtak, idén pedig senki nem jelentkezett erre a szakra a felvételin. Említett évben az erdélyi, székelyföldi magyar szakoktatás fellendítéséről szinte havonta tartottak fórumot egy-egy régióban a szakképzés szereplői, önkormányzatok, a politikum, a gazdasági szféra képviselői, egyházak részvételével, különböző civil csoportok kutatásokat végeztek, tanulmányokat, stratégiákat készítettek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete rendezésében tartott csíkszeredai konferencián – ahol hetvennégy magyar nyelven (is) oktató erdélyi szakképzési iskola képviselői vettek részt – bemutatták a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó szakképzési javaslatcsomagot,  mindezek ellenére sem történt előrelépés a szakoktatás terén.

Nem mindegy, hogy közel harmincezer magyar diák – ennyien tanulnak anyanyelvükön a hazai szakképzésben – milyen tudással hagyja el az iskolapadot, kik lesznek a jövő munkavállalói. Nem csak tanulmányokkal és javaslatcsomagokkal kell segíteni a szülőföldön boldogulást, hanem konkrét gyakorlati lépésekkel. Úgy tűnik ellenben, ez nem erőssége sem a szakmai, sem az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek.