Az elmúlt héten zajlott Háromszéken a vegyszerforgalmazó óriáscég által szervezett Bayer Agro Arena egész napos agráresemény. A korábbi években Kézdivásárhely mellett, az Agrico-M Kft. parcelláin került sor a rangos rendezvényre, idéntől változtattak a helyszínen: Zabola határában, a Négyház mellett, a Romion Agri & Co Kft. birtokán alakították ki a mintaparcellákkal övezett bemutatóteret.
Az esemény helyszíne minden elvárásnak megfelelt, mondhatjuk, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban sem látni ennél kitűnőbb bemutatási lehetőséget. Dr. Romulus Oprea, a Romion Agri & Co Kft. fő részvényese érdeklődésünkre elmondta: a Bayer felkérésére vállalta az esemény házigazda szerepét. Cél, hogy közeledjenek a mezőgazdasági termelők és az általuk felhasznált anyagokat – jelen esetben a Bayer vegyszereit – termelő és forgalmazó cégek. Az Agro Arena ugyanakkor jó helyszín a gazdák közötti találkozásokra, tapasztalatcserére – fogalmazott dr. Oprea.
A rövid hivatalos megnyitó után a több mint kétszáz gazda három csoportba szerveződve gyakorlati bemutatókon vett részt. A szakemberek a burgonya-, szalmásgabona-, kukorica-, repce- és cukorrépa-termesztés legújabb technológiáit mutatták be a Bayer vegyszerek használata mellett, hangsúlyosan kitérve a talaj vízmegőrzését elősegítő eljárásokra. Mint kiderült, a vegyszerek – gyomirtók, rovar- és gombaölő szerek, levéltrágyák – mindebben fontos szerepet kapnak.
A klímaváltozás már nem mese
A burgonyatermesztés – mint Háromszék vezető agrárgazdasági tényezője – kiemelt szereppel bírt az előadások során. Dr. Romulus Opreát a burgonyatermesztéssel kapcsolatos kihívásokról faggattuk.
– Mennyire befolyásolja a klímaváltozás a burgonya termesztését Háromszéken?
– Drasztikus a befolyása, ezért mindenkinek új utakat kell keresnie.
A korai és félkorai fajtákra kell helyezni a hangsúlyt. A kései fajták ki vannak téve a nyári magas hőmérsékleteknek, ha nincs lehetőség öntözésre, komoly gondokkal szembesülnek a termelők.
A klímaváltozás meséje már valóság, legalább tizenöt éve szembesülünk vele. Ha nem alkalmazkodunk, gondjaink lesznek.
– A hatóságok tudatában vannak a burgonyatermesztés fontosságának?
– A burgonya továbbra is a mezőgazdaság Hamupipőkéjeként van nyilvántartva, nem kapja meg a megérdemelt fontosságot. Termesztése sok veszélyt hordoz magában, ezért a gazdák elfordulnak, könnyebb és kevesebb befektetést igénylő kultúrákra térnek át, így megfelelő támogatás hiányában folyamatosan csökken a termelés. Ezzel szemben nő a kukorica, repce részaránya.
– A burgonyatermesztés hanyatlásában szerepe van az importnak is?
– A burgonya importja az utóbbi években – főként 2007-től – jelentősen és negatívan befolyásolta a hazai termelést. Nem a legjobb minőségű áru érkezik külföldről, nagyon alacsony áron. A piac rendszerint az árat és nem a minőséget részesíti előnyben. Végül is tisztességtelen versenyt jelent a mi gazdáink számára. A piac azonban szabad, állnunk kell a versenyt, nincs más választásunk. Vannak lehetőségek az import fékezésére, feltételekhez lehet kötni a behozatalt, de ehhez akarat is kell.
– A politikumnak kellene lépnie ezen a téren?
– Minden bizonnyal. Végtére is a politikumnak mivel kell foglalkoznia? Ha nem gondoskodnak az ország lakóinak élelmezéséről, akkor miért vannak ott?
Úgy néz ki, Romániában tabutéma lett az élelembiztonság fogalma. Ha szóba hozod, kommunistának tartanak.
Nem tudom, mi a kapcsolat a kettő között. A hazai termelésnek biztonsági szereppel kell bírnia, minden alapélelmiszer alapanyagát itt kell előállítani, természetesen a lehetőségek figyelembevételével. Ha mégis marad piaci rés, azt pótolni lehet importtal, de a behozatalnak semmiképpen sem kellene negatívan befolyásolnia a hazai termelést.
– A kukorica egyre nagyobb szerepet kap a vetésforgóban. Milyen mennyiségi és minőségi mutatói vannak ennek a kultúrának a helyi körülmények között?
– Jól helytáll, egyetlen hátránya, hogy nem mindig érik be teljesen. Rövid idővel ezelőtt a kukorica egzotikus kultúrának számított Kovászna megyében. Most egyre nagyobb teret hódít.
Termesztéséhez feltétel, hogy korai vagy nagyon korai fajtákat használjunk, hogy ideje legyen a beérésre. Ha nem érik be idejében, gondjaink lehetnek a vetésforgóban.
Például nem tudjuk időben előkészíteni a talajt a következő kultúrának.
– A kukoricával ellentétben a repcét nagyon korán be lehet takarítani. Van jövője a repcének vidékünkön?
– A repce fontossága folyamatosan nő, jövedelmező kultúra, nagyobb hasznot hoz, mint például a szalmás gabonák.
