Tegnap tartották Futásfalván Háromszék egyik leghíresebb búcsúját. A Szent András tiszteletére felszentelt templom kertjében lévő szabadtéri oltárnál a fogadalmi nagybúcsú délelőtt 11 órakor kezdődött. Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke.
A búcsú előtti napon, július 1-jén, vasárnap 20 órakor szentmisét mutattak be a papi és szerzetesi hivatásokért, ugyanakkor megemlékeztek Bálint Lajos nyugalmazott érsekről és Jáki Sándor Teodóz győri bencés pap-tanárról. A szentmise után gyertyás körmenetet és éjszakai virrasztást tartottak. Sarlós Boldogasszony napján, hétfőn 8 órakor is volt szentmise, utána a keresztaljákat fogadták.
A szabadtéri oltárnál házigazdaként Tifán Lajos plébános köszöntötte a vendégeket, Berszán Lajos tiszteletbeli kanonokot, a környékbeli papságot, a világi méltóságokat, a határon inneni és túli zarándokokat, valamint a moldvai Lujzikalagorból érkezett csángó magyarokat.
A szentbeszédet Berszán Lajos tiszteletbeli kanonok, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum alapítója és jelenlegi lelki igazgatója tartotta, aki arról beszélt, hogyan kedvelte meg a papi hivatást. Azt is elmondta, hogy elsőáldozó gyermeküknek sok esetben a szülők „kis lakodalmat” tartanak, elfelejtve, hogy a legfontosabb talán a szentírás lenne, az, hogy a gyermek már a Bibliával nőjön fel.
Ezt követően az áldás és elbocsátás után a magyar himnusz hangzott el. Az áldás után a zarándokok a sok esőzés miatt nem mentek fel a Golgotára, csak a kegytemplomot kerülték meg. Templomi zászlókkal az élen indult el a körmenet, a fatimai szűzanya szobrának másolatát székely ruhás gyermekek, ministránsok és csángó magyarok vitték, majd a papság és a hívek követték őket. Visszatérve a templomkertbe a papság és híveik egyházi énekeket énekeltek, illetve imádkoztak a Szűzanyához. A búcsús szentmise a művelődési otthonban szeretetvendégséggel ért véget.
