A céhes város vezetősége részéről senki nem volt jelen, ellenben a tüntetők soraiban láttuk többek között Grüman Róbertet, a megyei tanács alelnökét, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökét, Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátort, Gazda Zoltánt, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökét és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet. A szervezők három molinót feszítettek ki a szimpátiatüntetés idejére a Gábor Áron-szobor előtt. Igazságot Beke Istvánnak!, Igazságot Szőcs Zoltánnak!, Ellenállunk a bukaresti terrornak! Szabadságot Székelyföldnek! szövegeket olvashattuk ezeken. A rendezvényen civil ruhás rendőröket is felfedeztünk, és a csendőrség furgonja is a helyszínen volt. A román sajtó munkatársai távol maradtak.
A közel egyórás, hatóságok által engedélyezett tüntetést Tóth Bálint, a két bebörtönzött vármegyés barátja és harcostársa, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt szóvivője nyitotta meg, aki a két bebörtönzött vármegyés családjának nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette: nem hitte volna, hogy ismét elő kell venniük a molinókat, hogy újra arra kell kérniük a székelyföldi magyarságot, egységesen lépjen fel az igazságtalanság ellen. „Abban a hitben ringattuk magunkat, hogy ez az ügy lezárult, István és Zoltán végre szabadok lesznek, a román igazságszolgáltatás megtalálja a józan eszét, és rendbe teszi a dolgokat. Ha megfigyeljük a román pártokat, láthatjuk, hogy sok mindenben nem egységesek, de egy dologban mindig, amikor az erdélyi magyarságra kell lesújtani valamilyen törvénnyel, tiltással.

Nekünk, erdélyi magyaroknak abban kell egységeseknek lennünk, hogy össze­fogunk és ellenállunk mindannak, amit a román kormány a háttérben meghúzódó román titkosszolgálattal elindítottak ellenünk

(…) A magyar ügy fontos, pártok fölötti ügy. Ebben az egységben kell gondolkodnunk, és ki kell állnunk minden esetben, amikor a magyarság ellen lépnek fel” – mondotta többek között Tóth Bálint, aki beszédét Szabadságot Szőcs Zoltánnak, szabadságot Beke Istvánnak! szavakkal fejezte be, majd mikrofonhoz szólította Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét, aki a véletlen folytán éppen a környéken tartózkodott.

Érvényteleníteni akarják az ítéletet
„Öt év a semmiért, ez egy felháborító, jogi köntösbe öltöztetett székely- és magyarellenes támadás és provokáció, az európai jogállami elvek teljes sárba tiprása” – szögezte le beszédében Gaudi-Nagy Tamás. Kifejtette: Beke István és Szőcs Zoltánt ügye messze túlmutat személyes sorsukon, rajtuk keresztül akarnak példát statuálni az erdélyi önrendelkezési mozgalomnak. A nyilvánvaló cél az európai normák szerinti önrendelkezésért küzdő erdélyi székelység és magyarság elrettentése és megfélemlítése: békés és jogszerű küzdelmük büntetőjogi eszközökkel való üldözése, a terrorizmus rájuk húzása, hogy ezzel legitimálják az olyan hazafias szervezetek törvénytelen megfigyelését és törvényen kívül helyezését, mint a Hatvanégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szervezete. De ez a cél kudarcra van ítélve: az ellenállást csak növelik ezzel, és minden jóérzésű ember (nemcsak magyar, székely, de sok román is) elemi felháborodással fogadta ezt a verdiktet” – hangsúlyozta a jogvédő szolgálat vezetője, aki arról is szólt, hogy jogi fronton is gőzerővel zajlik a küzdelem: a védelem megkezdte törvénysértő elítélés miatti rendkívüli jogorvoslat kidolgozását, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézendő sürgősségi kérelem is előkészítés alatt áll annak érdekében, hogy Romániát marasztalják el tisztességes eljárás követelményeinek súlyos és kirívó megsértése miatt az ügy kapcsán. Mindkét eljárás a jogerős ítélet megsemmisítését eredményezheti. Csak ez fogadható el, de egyúttal az amnesztia igénybevétele sem kizárt.

A jogvédő szolgálat álláspontja szerint semmilyen szabadságelvonásnak nincs helye a székely hazafiakkal szemben, és elítélésük mielőbbi megsemmisítése, illetve az elszenvedett joghátrányok miatti jóvátételük indokolt.

„A román államnak az ilyen és ehhez hasonló koncepciós, magyarellenes eljárások helyett azon kellene munkálkodnia, hogy végre biztosítsa a jelenleg súlyos jogfosztásban élő erdélyi magyar nép egyéni és közösségi jogainak az irányadó jogi normák és előremutató európai modellek (pl. Dél-Tirol, Baszkföld) szerinti érvényesülését velük, a magyar állammal és az emberi jogok garantálásáért felelős nemzetközi szervezetekkel (EU, ENSZ, Európa Tanács) szoros együttműködésben. Az önrendelkezésért küzdő erdélyi magyar nép megfélemlítését és lejáratását célzó eljárásban különösen az ártatlanság vélelme, a védekezéshez fűződő jog és a tisztességes eljárás követelménye sérült, de saját büntetőszabályait megsértette a román állam – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás. „A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az első pillanattól kezdve kiemelten foglalkozik a nemzetközi jogi standardok szerint egyértelműen politikai fogolynak minősülő két székely hazafi ügyével. A nemzetközi jog politikai fogolynak azon személyeket tekinti, akik politikai okból, politikai nézeteik, világnézetük vagy valamely, adott politikai helyzetben jelentőséggel bíró csoporthoz való tartozásuk miatt börtönbüntetést kaptak egy olyan eljárásban, amelyben sérülnek a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez fűződő jogok, illetve az állam saját anyagi és eljárási jogszabályait sem tartja be. Itt is erről van szó. Ráadásul a nemrég módosított román büntetőeljárási törvény szerint a törvénytelenül beszerzett bizonyítékok semmisek, itt is sor került ilyenre” – hangsúlyozta a jogvédő szolgálat ügyvezetője.

Ma ők, holnap mi
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke – aki a magyar politikusok közül elsőként állt ki az ügy mellett – összefogásra szólította fel a megjelenteket, mint mondta, ma két barátunkat vitték el, holnap tízet, aztán százat, de mindenkit nem tudnak elvinni. Csütörtökön jöjjünk el minél többen, mindenki szóljon másoknak is, mutassuk meg, hogy igazságban akarunk élni – szólította fel a tüntetés résztvevőit a honatya.

Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke arról beszélt, hogy ha az erdélyi magyarság képtelen a legalapvetőbb önvédelemre, akkor ne csodálkozzunk, hogy elhurcolják barátainkat, testvéreinket, szüleinket, mert előbb-utóbb meg fogják tenni.

„Tudjuk jól, hogy nem kívánatos személyek vagyunk Romániában, így is kezelnek minket. Senki nem fog megvédeni, se Brüsszel, de Bukarest. Nekünk kell magunkat megóvnunk a román államtól, amelyik már több éve hadjáratot folytat ellenünk. Ennek a megfélemlítési hadjáratnak a legsúlyosabb pontjához érkeztünk el, amikor Istit és Zolit elítélték és bezárták. Ez ellen kell tennünk. Követelnünk kell, hogy vezetőink védjenek meg minket, végezzék már el végre a feladatukat, és ne csak üres szólamokat halljunk a színpadon” – mondotta az EMI elnöke.

Erkölcsi kötelességünk tiltakozni
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felszólalásában kifejtette: „Politikai, megtorló ítélet született, amely az egész közösség megfélemlítésének szándékával sújtott le Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra. Történik ez abban az évben, amikor ismét a parlament elé került Székelyföld Autonómiastatútuma, abban az évben, amikor az Európa Parlamentben mutattuk be a Székelyföldet sújtó hátrányos gazdasági megkülönböztetést, abban az évben, amikor arra készülünk, hogy megemlékezzünk a Székely Nemzeti Tanács és a székely önrendelkezési mozgalom százéves évfordulójáról. Ha bárki úgy gondolja, hogy a Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt sújtó jogtalan és méltánytalan ítélet nem függ össze a fentiekkel, akkor az olvassa el az uszító hangú vádiratot, amelynek célja, hogy bizalmatlanságot és gyűlöletet keltsen a románokban a romániai magyar közösséggel, de éppenséggel Magyarországgal szemben is.

Erkölcsi kötelességünk, hogy minél többen és minél hangsúlyosabban felemeljük szavunkat, tiltakozzunk itthon és a nagyvilágban, hogy ne térhessen vissza az az embertelen diktatúra, a Securitate diktatúrája, amely 1989 előtt pokollá tette életünket.”

Tóth Bálint utolsóként „egy igen erős asszonyt”, Beke Csillát, Beke István feleségét szólította mikrofon elé, aki férjének az utolsó tárgyaláson az utolsó szó jogán elhangzott szavait olvasta fel. „Két és fél éve folyamatosan kiálltam ártatlanságom mellett, és a nyilatkozatom mindig ugyanaz volt! Nem követtem el azt a bűntényt, amivel vádolnak! Nem létezik tett! Nem létezik tényeken alapuló helyzet! Nem vállaltam be semmit, és nem tettem semmiféle előkészületet az ügyészség által bemutatott szerkezet elkészítésére! Úgy gondolom, hogy az ügyészség és a védett tanú félrevezette a bíróságot a megalkotott sci-fi-s fantázia szüleményeivel, hazugságaival, rosszindulatú félreértelmezéseivel. Tették ezt oly módon, hogy egyetlen bizonyítékot nem mutattak be” – idézte Beke István szavait a felesége, aki szerint a bíróság nem tett igazságot, hanem bűntény elkövetése és bizonyítékok nélkül, megmentve a nyomozóhatóság becsületét, ártatlan embereket ítélt börtönbüntetésre. A békés megmozdulás a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A tüntetés előtt egy negyed órával az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének sajtóirodája eljuttatta a szerkesztőségekhez Tamás Sándor nyilatkozatát a Beke István és Szőcs Zoltán ügy kapcsán. „Nem tartózkodom az országban, ezért nem lehetek jelen Kézdivásárhely főterén a Beke István és Szőcs Zoltán barátai által szervezett tüntetésen. Szívem szerint ott lennék, mert felháborító, hogy a két elítélt elleni vádpontok büntetőjogi besorolását úgy változtatta meg a bíróság, hogy nem rendelkezett új bizonyítékokkal. Felháborító, hogy az ügyészség ismét egy egész közösség megbélyegzésére használja az igazságszolgáltatást.

Minden demokratikus eszközt ki kell használni, amellyel Beke István és Szőcs Zoltán igazukat tudják bizonyítani, beleértve azt is, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, Romániában pedig rendkívüli jogorvoslatot kérnek és Klaus Iohannis államelnökhöz elnöki kegyelemért folyamodnak” – olvasható a megyei önkormányzat és az RMDSZ megyei elnökének nyilatkozatában.