A szóvivő rövid tájékoztatóján kijelentette, hogy az államfő fontosnak tartja, hogy Romániában érvényesüljön a jogállam, a korrupcióellenes harc ne akadjon el, az alkotmánybíróság döntéseit pedig nemcsak az államfőnek, hanem a parlamenti többségnek is tiszteletben kell tartania, amikor a jogállamiságot megrengető törvénymódosításokról dönt. A szóvivő szerint az elnök több ízben is hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és az ország törvényeit, és mindig ennek megfelelően járt el, de legalább ennyire fontosnak tartja, hogy a korrupció elleni küzdelmet nem szabad feladni vagy lassítani. „A korrupció kihat az állampolgárok életére és Románia fejlődésére. A közpénzeket nem lehet saját vagy csoportérdekekre használni, eltérítésének következménye a kórházak, iskolák, autópályák és a hatékony közigazgatás hiánya. Klaus Iohannis államfő felhívja a figyelmet, hogy a korrupcióellenes hatóság főügyészének nevétől függetlenül az intézménynek kötelessége folytatni tevékenységét” – fogalmazott Dobrovolschi. Ugyanő rámutatott, hogy a korrupció elleni küzdelemben részt vevő egyik intézményt sem szabad nyomásgyakorlásnak vagy hiteltelenítési kísérleteknek kitenni. Romániának jogállamnak kell maradnia – közvetítette az elnök álláspontját a szóvivő.

Az államfő döntésének előzményeihez hozzátartozik, hogy a kormánykoalíció vezetői a napokban egyre gyakrabban emlegették Klaus Iohannis tisztségéből való felfüggesztésének lehetőségét.

A kormánypárti politikusok szerint erre jogalapot az biztosítana, hogy Iohannis nem tenne eleget az intézményközi (kormány-elnöki hivatal) konfliktust megerősítő alkotmánybírósági döntésnek, és nem menesztené a főügyészt. A koalíciós alakulatok hétfőn kellett volna egyeztessenek erről a kérdésről Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnökének korábbi bejelentése alapján, a találkozó végül elmaradt, mivel a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetője, Călin Popescu Tăriceanu három napra szabadságra ment.

Visszatér ügyészi karrierjéhez

Tudomásul vette Klaus Iohannis államfő döntését, kilép a korrupcióellenes ügyészség kötelékéből és ügyészként folytatja tevékenységét – jelentette be a felmentéséről szóló államfői rendelet megjelenését követően Laura Codruţa Kövesi. A volt főügyész egyúttal tisztázta, mandátuma ezennel lezártnak tekintendő. Kövesi ugyanakkor kifejtette: az igazságügyi miniszter felmentési javaslata kapcsán fenntartja azon véleményét, hogy az nem felelt meg az összes törvényes követelménynek, az államfői rendelet pedig felveti azt a továbbra is tisztázatlan kérdést: az eljövendőkben a főügyészek a minisztérium önkényes alárendeltségébe kerülnek, vagy sem. Kövesi ugyanakkor köszönetet mondott a korrupcióellenes hatóság munkatársainak, hogy a nyomásgyakorlás és sorozatos támadások, közvélemény előtti meghurcolás ellenére kitartottak. „A mai nap nem a vereségé” – fogalmazott, hozzátéve: nehéz helyzetben van az igazságszolgáltatás, a módszerek, melyekkel a büntető törvénykönvet módosítják jól mutatják, hogy a bűnözőknek igyekeznek védelmet biztosítani, az ügyészségnek meg kötelessége, hogy ne adja fel a veszélyes bűnözők elleni harcot. Kövesi szerint a törvénymódosítások a bűnvádi vizsgálatok leállítását célozzák. „Jelen pillanatban nincs politikai akarat a független igazságszolgáltatás biztosítására, a cél a nyomozások és az egész igazságszolgáltatás akadályozása” - fogalmazott, hozzátéve: „mi, ügyészek, nem szállhatunk be a politikai harcba, ezt tiltja a törvény. Kiállunk azonban a stabil törvényi keret, az ügyészek függetlensége mellett. Az ügyészek függetlenség olyan érték, amelyet nem lehet megvásárolni". A volt főügyész úgy vélte, az intézmény, amelyet öt évig vezetett, „bebizonyította, hogy a romániai intézmények hatékonyak, törvényesen működnek, és ami a legfontosabb, hogy a korrupciót le lehet győzni”.

Természetes döntés

Biztos volt benne, hogy csak idő kérdése, és az államfő tiszteletben tartja az alkotmánybíróság vonatkozó döntését – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki hozzátette: egy erős intézmény tevékenysége nem függhet egyetlen személytől. „A DNA fontos intézmény, ha a szabályok világosak, ha jó a felépítése, nincs, amiért azt mondanom, hogy most tragédia fog történni” – mutatott rá Kelemen Hunor, hozzátéve: az alkotmánybíróság döntéseinek be nem tartása – függetlenül attól, hogy azokkal egyetértünk-e vagy sem – anarchiához vezet. Hasonló véleménnyel élt Márton Árpád, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője, kijelentve: az államfő lépése egyszerűen összhangban van a taláros testület döntésével, és ezáltal a jogállam működésével. A képviselő hozzátette, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy Klaus Iohannis nem személyesen számolt be a döntéséről.

A DNA főügyészének leváltása az alkotmánybíróság döntésének természetes következménye, az államfőnek pedig „nem volt választási lehetősége” – nyilatkozta Varujan Vosganian képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (LDSZ) szóvivője. Vosganian szerint Iohannis, minden bizonytalankodása ellenére tisztában volt azzal, hogy az alkotmánybíróság döntésének be nem tartását nem nézné jó szemmel egyetlen hazai vagy külföldi jogi vagy politikai fórum sem. Ezt a rendeletet az alkotmánybíróság döntésének közzététele után azonnal ki kellett volna adni, és akkor elkerülhető lett volna ez a feltételezésektől hemzsegő időszak, amely csak felkorbácsolta az indulatokat és olyan politikai energiákat kötött le, amelyeket más területeken lehetett volna hasznosítani – fogalmazott a szóvivő.

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke szerint Klaus Iohannis személyes érdekei elé helyezte Románia érdekeit a főügyész felmetése kapcsán hozott döntéssel, mivel ha megtagadja az alkotmánybírósági döntés életbe ültetését, olyan folyamatokat indíthatott volna el, amelyek a román társadalom megosztásához vezethettek volna, és megkérdőjelezték volna a román uniós elnökség megfelelő ellátását. Az államfő továbbra is a jogállam, az emberi jogok és szabadságok elkötelezett védelmezője marad, a kormánykoalíciónak pedig most már nincs ürügye arra, hogy a tisztségből való felfüggesztését kezdeményezze - tette hozzá Orban. A liberális politikus azoknak is üzent akik örömünnepet ülnek, hogy nem ússzák meg, a törvény keze utoléri őket, illetve felszólította azokat, akiknek csalódást okozott az államfő döntése, hogy a ne adják fel, mert „a demokráciáért, a szabadságokért és jogokért, a független igazságszolgáltatásért vívott harc folytatódik”.

Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (NMP) elnöke „sajnálatosnak” nevezte Klaus Iohannis döntését, viszont elismerte, az államfőnek tiszteletben kell tartania és egyben szavatolnia kell az alkotmánybíróság határozatait. Az elnök nem tett egyebet, mint követte a jogállam egyik alapelvét, míg a kormánykoalíció saját érdekeit szem előtt tartó törvénykezdeményezéseivel egyre távolabb sodorja a polgárokat az igazságszolgáltatástól. Tehát nem az SZDP–LDSZ-koalíció győzelméről van szó, hanem arról, hogy az államfő kiállt a jogállam mellett, és egy nehéz döntést hozott – vélekedett Eugen Tomac.

Dan Barna a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) elnöke szerint az államfő „normálisan” járt el a főügyész menesztésére vonatkozó rendelet aláírásával, hiszen betartotta az alkotmánybíróság határozatát, azonban sokkal súlyosabb a helyzet a jelenlegi kontextusban. Másfél éve folyamatosan utcai tüntetések vannak Romániában, társadalmi feszültség jellemzi az országot. A pártvezető szerint „kötelező módon” ki kell írni egy, az igazságüggyel kapcsolatos referendumot az alakulat által is támogatott, büntetőügyesek nélküli közéletet polgári kezdeményezés alapján. „Az állampolgároknak véleményt kell nyilvánítaniuk arról, hogy a Dragnea és Tăriceanu által javasolt bűnözői államot akarnak, vagy olyan országot, amelyben a demokrácia és a törvény uralkodik” – tette hozzá.

Kövesi menesztése után a főügyészi teendőket eddigi helyettese, Marius Iacob látja el ideiglenesen.

Az eljárás értelmében megbízatása addig tart, amíg Augustin Lazăr legfőbb ügyész más személyt bíz meg a feladattal. A hatósági másik főügyészhelyettese, Călin Nistor jelenleg pihenőszabadságon van. A legfőbb ügyészség kora délután kibocsátott közleménye értelmében Anca Jurma, a korrupcióellenes hatóság ügyészét nevezte ki megbízott vezetőnek. Anca Jurma megbizatása az új főügyész kinevezéséig tart. Utóbbi személyét az igazságügyi minisztérium javasolja. A szaktárca értesítése szerint e hónap végéig választják ki a jelöltet akit Tudorel Toader igazságügyi miniszter javasol majd a főügyészi tisztségre a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács véleményezésével. Az új főügyészt az államfő nevezi ki.

Mint ismert Tudorel Toader igazságügyi miniszter február 22-én jelentette be, hogy „egy jogállamban tűrhetetlen tettei miatt” kezdeményezi a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének, Laura Codruţa Kövesinek az elmozdítását. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege február 27-én negatívan véleményezte a miniszter javaslatát, majd április 16-án az államfő is elutasította azt. Ezt követően a kormány az alkotmánybírósághoz fordult, amely május 30-ai döntésében megállapította: az államfő alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő az igazságügyi miniszter és az elnök között azáltal, hogy elutasította a Laura Codruţa Kövesi főügyész menesztésére irányuló miniszteri javaslatot. A határozatban azt is leszögezték, hogy az államfőnek ki kell adnia a korrupcióellenes főügyész leváltására vonatkozó rendeletet.