A megszokott időponthoz képest jóval hamarabb megkezdődött a szalmásgabonák betakarítása is. Az első parcellákról már július első napjaiban hambárba került a gabona, igaz, a továbbiakban az esőzések késleltették az aratást. Az eső ártott a beérett gabonának, a szemek csírázni kezdtek a kalászban.
Az eddig learatott búza nem éri el a malmi minőséget, ezért egyelőre tavalyi búzát őrölnek, nagyobb árat is fizetnek érte, mint a friss kenyérnekvalóért – tudtuk meg Módi Sándor egerpataki molnártól.
Sajnos, a gabonák korai érése nem természetes folyamat, erőltetett érésről beszélhetünk, ennek oka az időjárásban kereshető, az áprilisi és májusi hónapok szárazságának az eredménye – mondta el érdeklődésünkre dr. Bartha János farmer. Háromszéken, a Szépmezőn még tűrhető a helyzet, de a kavicsos területeken több a gond, ott érződik legjobban a kényszerű érés, ott kell leghamarabb betakarítani a gabonát – tudtuk meg.
Hogyan befolyásolja a gabonák minőségét a kényszerérés? – kérdeztük a szakembertől.
– Szinte egy hónappal hamarabb kellett kezdeni a gabonák betakarítását, és ez nagyban befolyásolja a minőséget. Problémák adódnak a sikértartalomnál, a fehérje szempontjából, a hektolitersúlynál is, mindennél, ami a liszt és a kenyér minőségét befolyásolja. Mennyiség tekintetében ugyancsak gondok lesznek, nem lehet beszélni hat-hétezer kilós átlagtermésről, meg kell elégednünk az ötezer kilóval is – válaszolta dr. Bartha.
Bár kevesebb lesz idén a gabona, a hiány nem befolyásolja a hazai piacot, a gabona árát, nem fog a termelő érdekének megfelelően módosulni. „Csak egy csepp vagyunk a tengerben a hazai gabonatermesztéssel, az Európai Unió meg fogja oldani a gabona kérdését, nem lesz gond mennyiséggel, minőséggel” – fogalmazott dr. Bartha.
Véleménye szerint az idei búza kilónkénti önköltségi ára nem lesz 86 banin alul, ahhoz, hogy jövedelme is legyen a termelőnek, a búza árának legalább egy lejnek kellene lennie. A piaci ár azonban 60–65 bani körül alakul, ami nagyon kevés, ez nem fedezi az önköltségi árat. Esetleg a támogatások fedezhetik egy részét a többletkiadásnak, jó, ha nem leszünk veszteségben. Viszont a gabonák nem nélkülözhetők a vetésforgóban, a búza, mint a kenyér alapja sem mellőzhető, így a továbbiakban is kell ezekkel foglalkozzanak a gazdák – összegzett dr. Bartha.
Nincs gond a gépesítéssel
A klímaváltozás hozta kihívások mellett jó híreket is hallottunk Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Ha beérik a gabona, nincs gond a betakarítással, Kovászna megyében elégséges korszerű kombájn van ahhoz, hogy az aratást rövid időn belül elvégezhessék a gazdák – fogalmazott az igazgató.
Az igazgatóság adatai szerint valószínűsíthető – a végleges számok a betakarítás befejezése, a begyűlt információk összesítése után lesznek ismertek – a négyezer kilogrammos átlagos hektáronkénti búzatermés. Ez kevéssel van a sokéves átlag alatt – tudtuk meg Könczeitől.
A július eleji esőzések késleltették a gabonák betakarítását, a kipergés, a magvak csírázása károkat okoz a gazdáknak, és csökkenti a gabonák minőségét, közvetve az árat is. Valószínű, hogy a malmi minőségű búza mennyisége csökken, ellenben több lesz a takarmányozásra használható gabona – értékelte az igazgató.
