Csak földrajzi elhelyezkedése okán szoktuk a megyeszékhely peremtelepülésének nevezni Szotyort, és meg kellett tapasztalnunk, hogy itt is épp olyan gyorsan pörög a nyár, mint bárhol máshol. Folyik a közművesítés, áldását osztogatja a kövér időjárás a konyhakerti növények termelőinek. Az asszonynép a megélhetésért a város piacán tölti napjait, evangelizációs hétre gyűltek össze e hét elején a zsenge korúak.
Visszapillantó
Szotyor székely-magyar kistelepülés az Olt városi teraszán, a Háromszéki róna szélén. Egykor önálló község volt. Templomának tornyából tiszta időben belátni a Kárpát-kanyar vidékét, ősi harangja félezer esztendeje hirdeti a falu keresztyén voltát. Peremtelepülése Sepsiszentgyörgynek, a város része, közigazgatásáról a városi tanács gondoskodik.
Nevét szatyorkészítőktől kaphatta, első írásos említése 1448-ból származik. Etimológiai szempontból ritka helységnév, egyedi előfordulású a magyar nyelvterületen. Sok gazdasszony számára ismerős a település neve, akik megkeresik a mindig friss áruval jelen levő szotyori termelőket a szentgyörgyi nagypiacon. Az 1567-es összeíráskor 33 családot jegyeztek, s csak a XX. század elején haladta meg lakossága a félezer lelket. Az utolsó hazai népszámláskor lélekszáma már nem érte el ezt a számot.
Szotyor népessége református egyházközsége, katolikus filiája és óvodája révén önálló falusi életet él, csak ősi iskolájának padjai maradtak üresek, iskoláskorú gyermekeit felszippantotta a közeli város. Nevezetessége református temploma. 1463-ban védelmi célokat is szolgáló várfalakkal körülvett plébániatemplomáról emlékezik a szakirodalom, amit Orbán Balázs kora középkori várként értelmezett, s azóta is keresik a turisták Szotyor várát. A templomerőd jó szolgálatot tehetett a falu egyébként védtelen lakóinak, hisz különösen nagy veszélyt jelentett itt a két nagy utolsó török-tatár betörés. Még a nándorfehérvári ütközet előtti időből, 1426-ból való ma is szóló kisharangja, amelyen az akkori idők latin nyelvű harangfelirata olvasható: O Rex gloriae veni cum pace (Dicsőség királya, jöjj békével).
Versenyképes hagyományos termesztés
Van olyan termelő Szotyorban, aki nagyapáról fiúra hordozza a konyhakerti növények bolgár típusú intenzív termesztését. A hazánkba érkezett bolgár kertészek tudománya a hosszú török megszállásra vezethető vissza nálunk is, akárcsak a Barcaságon. Brassó város egy részének Bolgárszeg a neve, és az etimológusok szerint neve is bolgár eredetű lenne, ami meredeket, régi székely kifejezéssel „erőset” jelent (Erős-oldal Sepsiszentgyörgy mellett), sejtjük, hogy a város feletti Cenk meredek oldalára céloz. Szotyorban tudják, hol van az a bennvaló, ahol brassói kertész telepedett meg, és az ő nyomán kezdtek zöldség- és csak sokkal később virágtermesztésre „ráverekedni” a helybeliek.
Mi a mintegy 11 helybeli kertészet közül a Barabás Mózeséhez kérezkedtünk be, aki készséggel mutatta meg 2000 négyzetméteren elterülő üvegházait, és elmondta, hogy ő a foglalkozás mind a két változatát 18 esztendeje műveli: zöldségpalántákat nevel és forgalmaz, ezt követően virágpalánták nevelésére és virágtermesztésre tér át egészen a késő őszi krizantémokig és az akkor földbe kerülő árvácskákig.
Barabás Mózes magánvállalkozó
− Ezt már nem lehet úgy végezni, mint ahogyan a régiek csinálták – mondta. Versenyképesnek kell lennie a termesztőnek az olcsóbban behozott holland árukkal szemben, mert ha nem üti terméke a megkívánt szintet, lemarad. A mai idők megkövetelik a nagybani termesztést, ami befektetésekkel jár. Tudom, hogy a mi megyénkben is van tőzeg, de amit megvásárolunk, az már tápanyagokkal dúsított, nincsen benne gyommag, és könnyen beszerezhető. Az ozsdolai kitermelés időnkét leállt, nem lehetett ahhoz igazodni.
Barabás is csepegtető módszerrel táplálja tápszerekkel dúsított vízzel az őszire kipalántált cserepes, gömb alakú színes krizantémjait, amelyből ottjártunkkor mintegy 4000 volt már beültetve. Szerencséje van telkének földrajzi helyzete miatt, ugyanis közel a felszínhez a talajvíz, két saját kútja eddig még megőrizte hozamát és nem adta jelét az általános apadásnak.
Helyi hiteles forrásokból megtudtuk, hogy a Barabás magáncég készséggel támogat minden helyi rendezvényt.
A gyakorlat tette mesterré
Szotyor bármennyire is peremtelepülés, helyi és házi ipara mondhatni, kiemelkedő. A Zoemia céghez kopogtattunk be, amelynek sütőipari termékeit Háromszék-szerte fogyasztják, graham termékeivel pedig figyel azokra a fogyasztókra is, akik a cukorbetegség bajaival birkóznak.
A tulajdonos családnak, Várza Zoltánnak és feleségének, Bartha Emesének már sok évvel ezelőtt meg kellett érteniük az idők szavát: a férj vasesztergályosból, a feleség pedig nyelvszakos tanárból váltott a sütőiparra. Nem volt ez olyan könnyű `– magyarázta a feleség. Voltak, akik profiként segítettek megtanulni az új szakmát, így sikerült bodokiként és nagyborosnyóiként szotyorivá válniuk – részletezte a cég történetét Várzáné Bartha Emese: „Megtanultuk a szakmát, és igyekeztünk azt megfelelő szinten művelni. Minket – úgymond – a gyakorlat tett mesterré”.
Sütéshez készülnek
– Kérem, szóljon sikeres és közismert vállalkozásukról.
– 1996-ban kezdtük a vállalkozást Kökösben. Két év múlva költöztünk Szotyorba. Itt egy családi házat vásároltunk, azt átalakíttattuk, és az idők folyamán bővíttettük. Jelenleg 49 alkalmazottal dolgozunk. Termékeink közül elsőként említeném a megye területén forgalmazott pityókás házi kenyeret, mert abból adunk el a legtöbbet hat autós mobilüzletünk segítségével. Gyártunk teljes kiőrlésű, rozs- és grahamkenyeret, kiflit és sósperecet is. Az időközben megjelent multinacionális cégek miatt a városban csak a friss sütőipari édességekkel, kőtes és leveles süteményekkel, kalácsféleségekkel és bejglikkel vagyunk jelen két sepsiszentgyörgyi látványpékségünkben. Mi is, de nagyon sokan mások is itt, nálunk tanulták meg a mesterséget.
Ünnep előtt a város peremén
Szotyor falufelelőse Miklós András, aki ujjait rajta tartja a település pulzusán, s a református magyarok alkotta egyházközség gondnoka, kántora is. Megtudtuk, hogy dolgoznak a szennyvízcsatorna lerakásán, és ezt lencsevégre is kaptuk. A falufelelős elmondta, hogy az ivóvíz bevezetését a szennyvízhálózat kiépítése követi, a munkálatokat a városi tanács végezteti, támogatásukra minden tekintetben számíthatnak. Sajnos, vannak olyan családok, akik elhanyagolják a telkük előtti sáncok takarítását és mélyítését – jegyezte meg Miklós András.
Épül a szennyvíz-hálózat
Más helyi gond az egyébként belül jó állapotban levő kultúrotthon tetőszerkezetének felújítása, a cserépfedél teljes cseréje, amiben szintén a városi tanács nyújtott támogatást. Mindenkit érint a rég tervbe vett ravatalozóház megépítése, ami végül a versenytárgyalás szakaszába ért. Szotyorban a helyi lakosok zöme a református és római katolikus egyházközség tagja. Az eklézsia távlati terveiben szerepel a lelkészi lakás felújítása, eddig csak a nyílászárók cseréjére és esőcsatornák részleges felszerelésére került sor.
Szotyor élénk testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a Baranya megyei Alsónánával, ahová minden évben eljut a szotyori küldöttség a szüreti mulatságra, és a nánaiakat is mindig előzékeny szeretettel és barátsággal fogadják itt a Szent György-napi és a Szotyor-napi ünnepségek alkalmával. A nánaiak, bár ott többségben evangélikus és római a katolikus vallású a lakosság, mindig részt vesznek a szotyori református istentiszteleten, jelen vannak az eklézsia Sela nevű gyülekezeti házában.
Szotyornak önálló tánccsoportja is működik – kicsinyekkel és haladókkal –, amelyek képzésével Gáspár Attila és Gabriella tánctanárok foglalkoznak. A nagyobb csoporttal fellépnek a testvértelepülési napokon is.
Miklós András falufelelős
A július 16-án kezdődött evangelizációs bibliahét előkészítésével foglalkozó falufelelőstől érdeklődtünk a szotyori gondok felől. Éreztük, hogy számára a település bajai és az egyházközség rendezvényei egyaránt fontosak. Az egyhetes rendezvény helyszíne a kultúrház és a templom lesz, és nem maradnak ki az otthon vakációzó nagyobb tanulók sem – nyilatkozta Miklós András. „A reggeli imát a beszolgáló lelkész tartja, az énektanulással én, mint énekvezér, foglalkozom” – mondotta. Telefonon megkerestük Berszán Sándor helybeli református lelkipásztort, aki elmondta: egészségügyi gondjai miatt a szomszéd Kilyén lelkipásztora, Egyed-Kolumbán László végzi Szotyorban is a beszolgáló lelkészi teendőket. Három Szotyorhoz kötődő, képzett pedagógus vállalt szolgálatot az evangelizációs héten – folytatta Miklós: Csiza Réka helybeli óvónő a kicsinyekkel foglalkozik, az elemistákkal Kiss Margit óvónő, a nagyobbakkal pedig Demény Márta Krisztina, aki pszichológus és presbiter is.
– Miből fedezik a bibliahéttel kapcsolatos kiadásokat? – kérdeztük.
– Elsősorban helybeli támogatóinkat kerestük meg, a Zoemia Kft.-t, a Babi Pékséget, Kóródi János Szotyor-barát vállalkozót, a Bertis céget és a szotyori kötődésű Domokos Erzsébetet, akik szívélyesen támogattak-támogatnak. Az időközben felmerülő kiadásokat az egyházközség fedezi saját alapjaiból.
