Amint az várható volt, szélsebesen meglelték a meglátásuk szerint megfelelő hangot a kormánykoalíció igazságügyben érintett, érdekelt korifeusai a Velencei Bizottság, illetve a bukaresti diplomáciai képviseletek által az igazságügyi törvénymódosítások kapcsán megfogalmazott aggodalmakra, ajánlásokra és nem utolsósorban konkrét kiigazításokra. Az sem meglepő, hogy még véletlenül sem egy netán konszenzusra törekvő reakciósorozatról van szó, gátlástalanságukat újfent bizonyítandó, ismét az arroganciát sikerült kipréselniük magukból mind a bizottsággal szemben, mind a német nagykövetség észrevételei kapcsán.
Az Európa Tanács független, alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve Klaus Iohannis államfő megkeresésére összeállított harmincoldalas, pénteken közzétett előzetes véleményére rövid úton rákenték, hogy egyrészt a testület ellentmond önmagának, amikor azt javasolja, hogy szükségesek a törvénymódosítások. Másrészt az egész jelentés „jogilag vékonyka, inkább politikai vélemény, a bizottság pedig mindvégig ellenségesen és igen felületesen viszonyult”. Előbbi ledorongolások a szociáldemokratáktól – Șerban Nicolicea kútfejéből –, utóbbiak a kormányzati partnertől érkeztek elnökük, Călin Popescu-Tăriceanu révén.
Hárításként tegnap Tudorel Toader igazságügyi miniszter is megnyilvánult, elismerve, hogy azért a bizottság jelentései nem teljesen megkerülendők, egy előzetes dokumentumról van szó, amelyet még őszig biztosan módosítanak, illetve hátravan még a román álláspont megfogalmazása. „Elegánsan” hárította a politikai nyilatkozatokat is – neki semmi köze ezekhez –, a kifogásolt módosítások kapcsán pedig egyenesen a parlament kertjébe lendítette át a döglött macskát: „a végső változat jelentős részét nem a minisztérium javasolta”.
Az ügyes kitérők ellenére Toadernek a napokban mégis sikerült csatlakoznia az általános hatalmi hangnemhez, miután rövid úton „helyretette” Németország bukaresti nagykövetségét a hivatali visszaélés bűncselekménye kapcsán. A diplomáciai képviselet a múlt héten diszkréten jelezte, hogy nem egészen helytállóak azok a kijelentések, amelyek szerint az európai országok közül csak pár kezeli bűncselekményként e tetteket, és Németország bizony nem tartozik ezek közé. Toader itt már nem finomkodott, kijelentette: „nehogy már ők leckéztetnének minket, amikor egyértelmű az egész kérdés”. Nem elhanyagolandó, hogy a miniszter ezzel további tizenegy nagykövetségnek (egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államokénak is) üzent, amelyek még a múlt hónap végén fejezték ki aggodalmukat a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek módosításai kapcsán.
Si tacuisses, philosophus mansisses – szól latinul a széles körben ismert szólás, amely magyarul még kifejezőbb: ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. A fent említett uraknak talán nem ártana megszívlelniük e szavakat, és az állandó kioktatás, lekezelés helyett végre „meghúznák” kissé magukat, felismerve egyúttal, hogy mind gyakrabban bizonyosodik be róluk: miközben mindent jobban tudnak, mégis mindent egyre rosszabbul csinálnak.