Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája három dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában.
A magyar nyelvű középiskolai osztályok tervezett számaránya Kolozsvárott
A kolozsvári tanfelügyelőség közlése szerint az 1987/88-as tanévben a városban 18 és fél magyar tannyelvű osztályt indítanak a középiskola 1. fokozatán (IX. és X. osztályok). A tanügyminisztérium érvényben lévő belső utasítása értelmében az itt végző tanulók elvileg 40 százalékának teszik majd lehetővé az 1989/90-es tanévben, hogy a középiskola II. fokozatán is (XI. és XII. osztályok) magyar nyelven tanuljanak. Ha addig újabb korlátozó intézkedések nem születnek (ami kétséges), akkor jövő évtől Kolozsvárott már csak 7 és fél magyar nyelvű XI. és XII. osztály fog működni.
Emlékeztetünk arra, hogy Kolozsvárott még a hetvenes évek közepén is körülbelül 50 magyar tannyelvű IX. és X. osztály működött. A XI. és XII. osztályok száma pedig legalább 20 volt. (1987/83. sz. jelentés, 1987. július 20.)
Román menekültek petíciót adtak át a Szovjetunió budapesti nagykövetségének
A Budapesten működő, román menekültekből álló Szabad Románia nevű csoport petíciót adott át a Szovjetunió budapesti nagykövetségének. A csoport – amelynek öt képviselője adta át a petíciót: Virgil Parvu, Mircea Bejan, Petz Karol, Mugurel Ciocea, Daniela Suciu – így fejezte ki tiltakozását amiatt, hogy a szovjet hatóságok visszaadták Romániának a Szovjetunióba menekült román állampolgárokat. A visszaadott menekülteket a román hatóságok életveszélyes testi fenyítésnek vetették alá, majd börtönbe zárták őket. (1988/43. sz. jelentés, 1988. július 20.)
Romló munkakörülmények és egyre fokozódó környezetszennyezés
A július 4-i román központi lapok, majd az 5-i magyar nyelvű újságok is közzétették: törvény készül arról, hogy Romániában perspektivikusan a környezetszennyező forrásokat teljesen felszámolják. A törvény – közvetett módon – deklarálni fogja, hogy az emberi egészségre káros munkahelyek léte is tűrhetetlen.
Még ugyanazon a héten az ipari minisztérium, valamint a központi pártszervek telexen értesítették az érintett vállalatokat, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, azonnal szüntessék be a veszélyesnek minősített munkahelyeken dolgozók kiemelt javadalmazását; szűnjön meg a munkások számára naponta kiosztott fél, olykor egy liter tej biztosítása. A telexen érkezett rendelkezés értelmében a vállalatok vezetőinek intézkedni kellett az alapmunkaidő egységes, nyolc órára történő felemeléséről is, minthogy egyes kiemelten veszélyes munkakörökben a heti négyszer hat órás munkaidő volt eddig érvényben.
A rendelkezés, amelyet a bukaresti hatóságok közvetlenül a bejelentett törvénytervezetből származtatnak, még a Romániában eddig érvényben volt valamennyi munkavédelmi előírással is szöges ellentétben áll, nem is beszélve a nemzetközi normákról. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy a román vezetés már évek óta semmilyen nemzetközi fórumot sem enged be az országba, amely ellenőrizhetné az ott folyó egészség- és környezetromboló munkafeltételeket, körülményeket és folyamatokat. Így eddig csak néhány esetben szerezhetett a külvilág konkrét híreket minderről, s csak olyan esetekben, ha egy-egy környezetszennyezés nemzetközi bonyodalmakat okozott.
Erdélyben működő ellenzéki körök tudni vélik, hogy a kelet-európai országok közül alighanem Romániában vannak a legmostohább munkafeltételek. A felhozott példák magukért beszélnek: a Dési Vegyipari Kombinátban már évek óta csak speciális gázálarcban lehet közlekedni. Ez a kellék azonban kellő mennyiségben nem áll rendelkezésre. Így az ott dolgozók azokat gyakorta nélkülözni kénytelenek. A munkások béréből központilag havonta 25–25 lejt levonnak egy Halottaink temetésére elnevezésű alap részére.
A dicsőszentmártoni vegyipari kombinát munkásai arra panaszkodnak, hogy a vállalatnak alig van nyugdíjasa. Négyszer hat órás heti munkaidejüket most emelték fel egységesen hatszor nyolc órára, és az idézett rendelkezés megfosztotta őket a napi egy liter tejtől, illetve az évi plusz három nap szabadságtól is.
A Kolozsvári Gyógyszerkutató Intézetben a korábbi 375 lejes havi veszélyességi pótlékot már egy esztendeje 125 lejre csökkentették. A mostani rendelkezés ezt is eltörölte. A Terápia nevű kolozsvári gyógyszergyárban hasonló intézkedésekre került sor, miként a marosvásárhelyi vegyipari kombinátban, illetve a kiskapusi műgumi-alapanyaggyárban. (1989/61 sz. jelentés, 1989. július 20.)
