Igazságügyi törvények Kényszerkihirdetés és bírálatok

2018. július 20., péntek, Belföld

Kénytelen kihirdetni az általa, valamint a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által kifogásolt igazságügyi reform első – az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó – törvényét, mert már kifogyott a jogszabály hatálybalépését hátráltató összes alkotmányos eszközből – jelentette be tegnap Klaus Iohannis államfő. Az elnök ugyanakkor súlyos kritikát is megfogalmazott a kormánykoalíció irányában, egyebek mellett felszólítva annak vezetőit, hogy a parlament őszi ülésszakán sürgősen javítsák ki az igazságügyi törvényeket a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Iohannis azt is közölte, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait megóvja az alkotmánybíróságon.

Iohannis szerint Románia eltávolodna az európai értékektől, ha semmibe venné az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének figyelmeztetését, miszerint a reformcsomag aláássa az ügyészi és bírói függetlenséget. Az államfő felhívta a figyelmet, Romániában másfél éve az igazságszolgáltatás a központi téma, ami pontosan jelzi, mi a legfontosabb a szociálliberális koalíciónak – kezdték az elhíresült 13-as rendelettel, folytatták a törvények parlamenti módosításaival. Az elnök szerint a választásokon győztes pártok arra kaptak felhatalmazást, hogy Románia érdekét szolgálják, nem pedig arra, hogy az európai elveket és joggyakorlatot felrúgva módosítgassák a törvényeket, megmentendő pártvezetőjüket a börtöntől. Az államfő szerint egyértelmű, hogy rosszul hozzák a törvényeket, a jogalkotás minősége gyenge, és az eredmény nagyon-nagyon aggasztó. Felidézte, hogy a reformcsomag mindhárom törvénye esetében több ízben emeltek alkotmányossági kifogást – négy esetben eredményesen –, és valamennyit visszaküldte már megfontolásra a parlamentnek. Azonban az igaz­ságszolgáltatás megszervezéséről szóló 2004/304-es törvény módosítása esetében most már nincsenek eszközei, az alkotmány arra kötelezi, hogy kihirdesse a jogszabályt.
Ezzel a törvénnyel kapcsolatban a Velencei Bizottság a bírák és ügyészek szabad véleménynyilvánítását korlátozó cikkelyt kifogásolta, illetve azt javasolta Romániának, ne az ügyészség egy újonnan létrehozandó külön részlege vizsgálja az ügyészek és a bírák esetleges visszaéléseit, hanem szakosodott ügyészeket foglalkoztassanak erre a célra. A Velencei Bizottság múlt héten tette közzé 30 oldalas előzetes véleményét. Részletes jelentését a testület őszre ígérte.
Iohannis végezetül közölte, az alkotmánybírósághoz fordul a bírák és ügyészek jogállását szabályozó 2004/303-as törvény módosításai kapcsán, azzal a nyomatékos kéréssel emelve kifogást, hogy a taláros testület legyen tekintettel a Velencei Bizottság jogszabállyal kapcsolatos álláspontjára.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1262
szavazógép
2018-07-20: Nyílttér - :

Földművelés Lisznyóban a régi időkben

Küzdelmes, nehéz munka volt mindig a földművelés,  legtöbbször Isten volt a gazda, ő áldotta meg a fáradtságos munkát. Azt, hogy milyen volt a falusi gazda élete Lisznyóban, néhai Fekete Mózes bácsi elbeszéléséből tudhatjuk meg. A múltidézésnek üzenete van, az emlékek generációkat kapcsolnak össze, és hitelessé teszik történelmünket. Ezért is fontos emlékeink összegyűjtése, őrzése, nehogy végleg elveszítsük, s ezáltal is üresebb legyen a múlt.
2018-07-20: Belföld - :

Indulhat a szigorítás (Szociális segélyek)

Klaus Iohannis államfő kihirdette szerdán azt a törvényt, amely szerint elveszíti a szociális segélyt az az állástalan, aki visszautasítja a felajánlott munkahelyet. A képviselőház döntő házként június 20-án fogadta el a tervezetet.