Az ünnepség a Magyar hiszekeggyel kezdődött, majd elsőként v. Bartha Imre törzskapitány szólt az egybegyűltekhez. Őt követően Bartók Ede Ottó polgármester kifejtette, hogy idén anyagi okok miatt nem szerveztek falunapokat, de a Történelmi Vitézi Rendet szívesen fogadta, és örül annak, hogy közösen hajthatnak fejet Dálnoki Miklós Béla emléke előtt. Bartha Imre elmondta: a sovén, ultanacionalista politikusok és a Román Híszerző Szolgálat jóvoltából az utóbbi időben támadják az erdélyi magyar közösséget és a tömbben élő székelységet, annak ellenére, hogy Románia nemzetközi szinten felvállalta, hogy támogatja az erdélyi magyar közösség kulturális identitásának megőrzését, illetve biztosítja közösségi szimbólumainak szabad használatát. „Ezért zajlik most lelki megfélemlítés, mert szeretnék elérni, hogy feladjuk identitásunkat, hogy ne merjünk szót emelni jogainkért, húzzuk meg magunkat, ne merjünk követelőzni, és meneküljünk más tájakra” – hangúlyozta a törzskapitány. Azt is elmondta, hogy a Történemi Vitézi Rend fő célja a 20. századi magyar Golgota megismertetése, emlékhelyek létesítése, ezek karbantartása és időszakos megemlékezések tartása. Kajcsa Tibor, a Történelmi Vitézi Rend hadnagya saját versét olvasta fel, majd a sepsiszentgyörgyi Nagy Zoltán ismertette dióhéjban Dálnoki Miklós Béla életét, katonai és politikai tevékenységét, aki, habár nem itt született, ragaszkodott ősei szülőfalujához, otthonának tekintette Dálnokot.
Az ünnepség koszorúzással és himnuszaink eléneklésével ért véget.