Az új munkahely sok fejlődési lehetőséget kínál, de felemészti pihenőidőnket, magánéletünk kialakult menetét. Az új kapcsolatok több döntést, jobb időbeosztást követelnek meg. Az új család számtalan, eddig nem tapasztalt problémával találkozik: a pénz beosztása, időbeosztás, a régi barátok megtartása, újak elfogadása, az újonnan szerzett rokoni kapcsolatok ápolása csak a legfontosabb ezek közül. Mindez rengeteg energiát igényel a felek részéről.

Egy kisbaba érkezése ismét felforgatja a kialakult életstílust, új feladatokat ró az anyára, apára, sőt, a nagyszülőkre is. A kezdeti örömet rendszerint kapkodás, fáradtság rontja meg. Ez az új élethelyzet annyi energiát emészt fel, hogy egy-egy anya depresszióssá válik, elfeledkezik saját lelki szükségleteiről. A szabadságról a nagyfokú kötöttségbe váltva nehéz helyzet elé kerül az apa is, akinek háttérbe kell szorítania baráti kapcsolatait a családiak javára.

Ilyenkor jól jön egy higgadt, megfontolt családtag, barát segítsége, aki a türelem felé tolja el a mércét. Énünk keleti öröksége segíthet elfogadni a helyzetet, türelmesebbé tenni bennünket.

Annak tudatosítása, hogy mindez kezdeti nehézség csupán, hozzájárul az egyensúly visszaállításához.

Életmódunk és életenergiánk közt akkor is diszharmónia keletkezik, ha váratlan negatív élmény ér bennünket: munkahely elvesztése, csalódás...

Ez ismét kizökkent életritmusunkból, és csökkenti életkedvünket, energiánkat.

Ebben az esetben is az ellenszer a türelem, meg az oly sokat hangoztatott — és oly fontos — pozitív szemléletmód.

Mindezek hozzásegítenek annak a gondolatnak az elfogadásához, hogy az életben minden változik, s így egy rossz esemény, élmény is kiválthat, elősegíthet egy új kezdetet, visszaállíthatja a harmóniát.