Bukarest, Strasbourg, Budapest – három fronton próbál érvényt szerezni az igazságnak a Csóti György vezette Kisebbségi Jogvédő Intézet – jelentették be tegnap Tusványoson a kézdivásárhelyi terrorperről szóló panelbeszélgetés utáni sajtótájékoztatón, melyen részt vett még Beke Ígyártó Csilla – Beke István felsége –, Tőkés László európai parlamenti képviselő, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának vezetője, Bajkai István fideszes képviselő. A sajtótájékoztatót megelőző beszélgetésen az is kiderült: az 5–5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt kézdivásárhelyi fiatalokat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a feketehalmi börtönből a Dâmbovița megyei mărgineni-i szigorított biztonságú fegyházba készülnek átvinni.
Bízzunk Strasbourg-ban
Példátlan, ami Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal történt, koncepciós per során ítélték el őket, Ceauşescu szelleme ma is él Romániában, a titkosszolgálatok most is az egykori securitate módszereivel dolgoznak – vezette fel a tervezett lépéseket Csóti György, majd bejelentette: amint a legfelsőbb bíróság közli az ítélet indoklását, azonnal óvást emelnek, jogorvoslati kérelmet nyújtanak be a legfelsőbb bíróságon.
De nem csak Bukarestben, Strasbourg-ban is lépnek a két kézdivásárhelyi fiatal érdekében. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához három témában fordulnak, és Csóti György szerint elég nagy esélyekkel.
Mindenekelőtt azt sérelmezik, hogy a legfelsőbb bíróságon zajlott per utolsó tárgyalásán a vádat az ügyészség kérésére bizonyítékok hiányában is átminősítették, a vádlottaknak viszont nem adták meg az esélyt a védelemre az új helyzetben.
Az emberi jogok ilyen súlyos sárba tiprását Starsbourg-ban nem tűrik, Romániát el fogják marasztalni, és vagy eltörlik az ítéletet, vagy perújrafelvételt rendelnek el – fejezte ki reményét Csóti György. Ugyancsak az európai bíróságon emelnek panaszt az embertelen fogva tartási körülmények miatt – hasonló ügyekben már többször elmarasztalták Romániát. Végül azt a nyilvánvaló jogsértést is Srasbourg-ban teszik szóvá, hogy a törvényes előírások ellenére sem engedték be a börtönbe látogatás céljából a csíkszeredai konzulátus képviselőit, márpedig magyar állampolgárokról is lévén szó, a diplomáciai képviselet embereinek ez jogukban áll.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet emellett tájékoztatta a magyar kormányt a helyzetről, javaslatokat is megfogalmazott: Budapest minden rendelkezésére álló politikai eszközt vessen be annak érdekében, hogy az elítélteket engedjék szabadon, vagy, ha ez nem lehetséges, tartsák házi őrizetben mindaddig, amíg az összes jogorvoslati lehetőség kimerül.
Ceauşescu szelleme él
Beke Ígyártó Csilla leszögezte: férje és barátja egyenes gerinccel mentek be a börtönbe, és úgy is fognak kijönni, kegyelemért nem folyamodnak senkihez, mert nem követtek el semmit, kitartanak az igazság keresésében.
Tőkés László európai parlamenti képviselő felidézte: megrázó élmény volt számára találkozni Beke István családjával, gyermekeivel a kézdivásárhelyi tüntetés alkalmából, amellett azonban, hogy Istenhez fordulunk, minden lehetőséget meg kell ragadni az igazság feltárására. Felidézte: már a jogerős ítélet kihirdetése másnapján tájékoztatta az ügyről Antonio Tajanit, a testület elnökét, valamint levélben ismertette a helyzetet képviselőtársaival – további fejleményekig azonban meg kell várni az őszi ülésszak kezdetét. Petíciót is indítottak, ezt eddig több mint húszezren látták el kézjegyükkel, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordul, mihelyt az ítélet indoklását kiközlik, s kérik az ügy kivizsgálását. Emellett afféle informális válságkezelő tanács felállítására van szükség, hogy összehangoltan tudjanak fellépni jogi és politikai síkon a terrorper áldozataiért. Meggyőződése, hogy az eljárás nem csak Beke és Szőcs ellen irányul, hanem a magyar közösség egésze ellen zajlik hajtóvadászat. Azt is szorgalmazta, hogy az RMDSZ és az MPP tiltakozása jeléül, első lépésként bontsa fel az együttműködési megállapodást a szociáldemokratákkal.
Bajkai István, Lomnici Zoltán, Tőkés László, Beke Ígyártó Csilla
Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának vezetője felidézte: 1918 óta számtalan jogsértés érte az erdélyi magyar közösséget, ezek ellen pedig a magyar államnak kötelessége fellépni. Szerinte az ítélettel a román állam azt akarja üzenni, hogy válaszlépésekre számíthatnak mindazok, akik az autonómiáért és más kisebbségi ügyekért fellépnek.
Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják az esetre – vélekedett.
Bajkai István jogász, fideszes országgyűlési képviselő az 1950-es években zajlott koncepciós eljárásokhoz hasonlította a történteket, melyeket mind Románia, mind Magyarország megtapasztalt. A magyar kormány minden körülmények között kiállt a magyarság védelméért, nem hagyhatjuk, hogy magyarokat jogsérelem érjen bárhol a világban – hangoztatta.
A politikum felelőssége
A sajtótájékoztatót megelőzően Farkas Réka, lapunk munkatársa moderálásával beszélgetés zajlott a Kós Károly sátorban a székelyföldi terrorper kapcsán, a meghívottak között voltak az áldozatok hozzátartozói, politikusok, ifjúsági vezetők is.
Beke Ígyártó Csilla ismertette férjének, Beke Istvánnak a per során az utolsó szó jogán mondott kijelentéseit, amelyben a vádlott ártatlanságát hangsúlyozta, majd közölte: az elítélteket Feketehalomról a mărgineni-i fokozottan védett börtönbe viszik, ahol a rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetőit, általában 10 éven felüli börtönbüntetéssel sújtott elítélteket őrzik. Hogy miként lehet elviselni a lassan három éve folyó megpróbáltatásokat?
Rengeteg segítséget, támogatást, erőt kaptak az emberektől, sokan melléjük álltak, minden lehetséges fórumon jelezték a jogsérelmeket.
Arra kérte ugyanakkor a magyar pártokat, politikusokat, szervezeteket, ne csak névlegesen támogassák az ügyet, hanem konkrétan tegyenek meg mindent az elítéltek szabadon bocsátásáért, hiszen nekik megvannak azok az eszközeik, amelyek a civileknek nem állnak rendelkezésükre: beszélhetnek róla a nyilvánosság előtt, tiltakozhatnak, diplomáciai csatornákon tájékoztathatják a nagykövetségeket, a nemzetközi közvéleményt, az európai fórumokat, ráerősíthetnek az áldozatok igazságkeresési törekvéseire. Nem szavakat, tetteket várunk – fordult a magyar politikai osztályhoz Beke Ígyártó Csilla, emlékeztetve: az ítélet nem csak Beke Istvánt és Szőcs Zoltán, hanem a közösség ellen irányul.
Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére szintén személyes tapasztalataikról számolt be, felidézve: az alapfokú ítélet után – amikor a vádak egy része alól felmentették a vármegyés fiatalokat, és úgy tűnt, a meghurcoltatás véget ért – a fiatalok élete kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, fivére is megnősült, eszük ágában nem volt elmenni. Döbbenet volt számukra az öt év börtönbüntetésről szóló jogerős ítélet, noha a fellebbviteli eljárás során voltak baljós jelek, mint például az, hogy a bíróság nem volt hajlandó kihallgatni azt a volt titkosszolgálati tisztet, aki a bizonyítékok hamisításáról beszélt a médiában, továbbá az úgymond bizonyítékul szolgáló hanganyag eredetiségének vizsgálatát sem engedélyezték. Most pedig napfény nélküli zárkákba, gyilkosok közé vinnék a fiatalokat, napi 15 perc telefonbeszélgetést, havi háromszori látogatást engedélyezve számukra, illetve hozzátartozóik számára – erősek a fiúk, de eljött a pillanat, amikor nekik is elegük lett. Ezért is arra kért minden jelen levőt, lehetőségeik szerint segítsenek, támogassák az ügyet.
A székelyföldi autonómiatörekvések ellen
A politikai következmények felől értelmezte a történteket Benkő Erika RMDSZ-es képviselő, aki az őszi parlamenti ülésszak kezdetén az emberjogi bizottság előtt ismerteti majd az ügyet. Szerinte ez a magyar közösség elleni támadás, célja pedig hitelteleníteni a székelyföldi autonómiatörekvéseket éppen akkor, amikor már a normalizálódás útjára kezdett terelődni a regionalizmus kérdése Romániában. Meglátása szerint a titkosszolgálatok és államhatalmi szervek azt a látszatot próbálják teremteni, hogy az erdélyi magyarság törekvései államellenesek, a közösség az erőszak útjára lépett, holott ez nyilvánvalóan nem igaz.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vádirat afféle politikai nyilatkozat, mely a magyarság közösségi céljai ellen irányul.
„Nagyon ijesztő, hogy miközben Romániában folyamatosan az igazságszolgáltatás van a közbeszéd célkeresztjében, születhet olyan ítélet ebben az országban, melynek következtében konkrét tárgyi bizonyítékok nélkül el lehet ítélni embereket öt év börtönre, mindezt néhány ködös és nehezen értelmezhető telefonbeszélgetés alapján” – mondta az előadáson Benkő Erika.
A képviselő kitért arra, hogy miként próbálják behozni az orosz szálat a székelyföldi közösség törekvései kapcsán: a nyugat és Oroszország közötti feszültségek közepette Európában manapság divat lett a kisebbségi ügyeket az oroszokhoz kötni: ezt teszik a spanyol állami szervek a katalán kérdésben, de a breton nyelvi törekvések mögött is ezt sejteti a francia hatalom. A képviselő leszögezte: ennek pontosan az ellenkezője igaz, hiszen e tekintetben az erdélyi magyarság mindig az Amerikai Egyesült Államok támogatását kérte céljai megvalósításához.
Bedő Zoltán az MPP és Kulcsár Terza József nevében osztotta meg gondolatait, hangsúlyozva: összehangolt támadás zajlik a magyarság ellen, a vádlottak padján nem Beke István és Szőcs Zoltán ül, hanem az erdélyi magyar közösség, a bilincs Székelyföld egészén kattant, hiszen az ügy a közösségi autonómiatörekvések ellehetetlenítését célozza. Bedő összefogásra szólított fel, és a magyar kormány beavatkozását is kérte.
Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a Beke-üggyel a román államhatalom azt üzente a magyarságnak: bárkivel, bármikor, bármit megtehetnek. De meg is érdemeljük sorsunkat, ha eluralkodott rajtunk a közömbösség, és a három magyar párt hívó szavára is csak kevesen mentek el a Bekéék melletti tüntetésre – figyelmeztetett. Tőke Ervin ugyanakkor bejelentette: az ítélet indoklásának kihirdetése után az Erdélyi Magyar Néppárt a Legfelső Bírói Tanácsot (CSM) kéri fel az ügy kivizsgálására, az ügyészek, bírák szankcionálására.
Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke szerint csúnyán megbukott önvédelemből az erdélyi magyar társadalom, a pártok, a civil szervezetek, így most oda jutottunk, hogy a securitate módszereivel hurcolnak meg és ítélnek el ártatlan embereket. Tapodtat sem szabad többet hátrálni, mert nincs is már hova, abba kell hagyni a közösség altatását, minden eszközt be kell vetni annak érdekében, hogy az ügy nagy nyilvánosságot kapjon, és ebben sok múlik ismét a politikai, a civil szervezeteken – hangoztatta az ifjúsági vezető.
