Az oroszt is választható anyanyelvnek minősítette az orosz oktatási törvénynek a parlament alsóháza által elfogadott módosítása; az új jogszabály értelmében az orosz ajkú iskolások nem kényszeríthetők arra, hogy megtanulják az adott régióban élő többség nyelvét – közölte tegnap az orosz média. Az Állami Duma (a szövetségi parlament alsóháza) által előző nap elfogadott törvénymódosítást a felsőháznak és az elnöknek is jóvá kell még hagynia.
Az óvodai, valamint – a kilencedik osztályig bezárólag – az iskolai képzésre vonatkozó jogszabály-módosítás szavatolja az anyanyelven való oktatást az Oroszországi Föderációban élő népek nyelveinek valamelyikén. A gyermeküknek tanítandó anyanyelvet a szülők választhatják ki.
Gleb Kuznyecov, a Társadalmi Kutatások Szakértői Intézetének elnöke elmondta: a módosítás a föderáció köztársaságaiban élő azon polgárok érdekeit védi, akik nem tartoznak az ott többségben lévő nemzethez, a változtatás ugyanakkor nem árt a köztársaságok nyelvi sokszínűségének sem. „Senkit sem lehet a tatár (köztársasági állam) nyelv tanulására kényszeríteni, ha azt nem akarja. Az ember választhatja az orosz vagy Oroszország népeinek valamelyik másik nyelvét is” – mondta Kuznyecov.
Az orosz nyelv eddig csak államnyelvként volt tanulható, de anyanyelvként nem volt választható a tantervben, és ezen változtatott a törvénymódosítás. Az orosz államnyelv oktatása kötelező marad az ország minden iskolájában.
Vjacseszlav Nyikonov, az alsóház oktatási bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a törvénymódosításon végrehajtott változtatások „eloszlatták az aggályokat”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a nyelvválasztás szabadságának az oktatási rendszer lehetőségei határt szabnak. „Természetesen nem lehet minden iskolában biztosítani a szülők által kiválasztott nyelvek oktatását” – mondta Nyikonov. A politikus Oroszország páratlan vívmányának nevezte, hogy az ország iskoláiban 30 nyelven folyik az oktatás, és 59 nyelvet tanulnak. Az országban Nyikonov szerint összesen 277 nyelven beszélnek.
Az új szabályozással szemben az Oroszországi Föderáció egyes köztársaságaiban a módosítások nyomán is fenntartások fogalmazódtak meg. Szvetlana Szemjonova, Jakutföld Nemzeti Iskolák Kutatóintézetének igazgatója azt kifogásolta, hogy mivel az – egyszerre érettségit és felvételit is jelentő – egységes államvizsga-rendszer (JeGE) nyelve kizárólag az orosz, hátrányba kerülnek azok a jakut tanulók, akik a jakutot választják majd anyanyelvüknek, és ezért kevesebb óraszámban tanulják majd az oroszt.
„A JeGE miatt kevesen fogják megkockáztatni azt, hogy a nemzeti nyelvet válasszák” – jelentette ki Marat Lotfullin, a Tatárföldi Tudományos Akadémia Történeti Intézetének oktatásügyi szakértője. Lotfullin úgy vélekedett, hogy még a nem orosz gyerekek is az oroszt fogják választani, a tatár nyelv pedig fokozatosan „senkinek nem kell majd”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti iskolák csak a kilencedik osztályig fognak működni, ami szerinte „komolyan korlátozza az Oroszországi Föderáció népeinek jogait”.
