Bemutatkozik a 2018. évi Tusványoson a nemzet levéltára címmel szerveztek beszélgetést a Bethlen Gábor sátorban. A dr. Germuska Pál, az 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Főosztályának vezetője által moderált beszélgetésből kiderült, a Magyar Nemzeti Levéltár nem szorítkozik Magyarország határain belülre, a teljes magyar nemzetet szolgálja. Legújabb kihívásuk az egykori Szovjetunióba hurcolt mintegy 600 ezer magyar hadifogoly kartotékának hazahozatala.
Az intézményt dr. Mikó Zsuzsanna általános főigazgató-helyettes mutatta be. 1723-ban döntöttek a rendek arról, hogy létre kell hozni az ország levéltárát, ez 1756-ban valósult meg. Ez Magyarország legrégebbi gyűjteménye. Dr. Szabó Csaba főigazgató hozzátette, Európában az elsők közötti a magyar levéltár, a francia 1789 után alakult, az angol nemzeti levéltárat 1834-ben hozták létre. A magyarnál néhány évvel korábbi a bécsi levéltár.
2012-ben létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár a Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak összevonásával. 78 telephelyen 700 munkatárssal dolgoznak.
A legkorábbi eredeti irat a veszprémvölgyi apácák latin és görög nyelvű kiváltságlevele 1109-ből. A középkori oklevelek gyűjteménye több mint 100 ezer dokumentumot tartalmaz, azt teljes egészében digitalizálták. Érdekességként elhangzott az Aranybullaként ismert II. András 1222-es oklevele, amely a nemesség jogait biztosítja. A magyar nemzet szempontjából legalapvetőbb dokumentum összesen hét példányban készült, de egyetlen egyet sem ismerünk. Kutatás folyik, hátha egy a vatikáni titkos levéltárban vagy Törökországban fellelhető. A dokumentumot egy, a 14. századból származó átirata, pecsétjét egy 1231-es oklevél bullája alapján rekonstruálták.
A főigazgató kiemelte, nagyon fontos kihívásnak érzi, hogy 2012-ben egyesültek a magyarországi levéltárak, az intézmény felvette a nemzeti nevet és küldetést, az összes magyar számára fontos, őrzi a magyarság nyomát, hagyatékát, kultúráját. Programok segítségével iratokat vásárolnak fel külföldről.
Mikó Zsuzsanna közölte, az intézmény törvényi kötelezettsége, hogy a magyar vonatkozású anyagot a világból összegyűjtse. Ezt elsősorban másolatban sikerült megvalósítani. 2012-ben a Román Nemzeti Levéltárral kötöttek szerződést. A román fél kizárólag az 1918 előtti iratok feltárásához járult hozzá. A két intézmény közötti különbség, hogy míg a magyar levéltár a művelődési minisztérium hatáskörébe tartozik, a román a belügyhöz, és biztonsági kérdésként kezelik.
Szabó Csaba elmondta, a második világháborúban 600 ezer magyar hadifogoly került a volt Szovjetunióba, ahol kartotékolták az adataikat. A szám tartalmazza azokat, akik fogságba estek csatákban, például a Don-kanyarnál, akiket ítélettel munkatáborba vittek (Gulag) és akiket ítélet nélkül összefogdostak, málenkij robotra vittek lágerekbe (Gupvi). Korábban nem történt semmi kezdeményezés annak érdekében, hogy a 600 ezer magyar iratai hazakerüljenek. Erkölcsi kötelességük ezt hazahozni, mondta a főigazgató, aki elárulta, sikerült megállapodniuk az orosz féllel, amely személyenként, kartononként 4 eurót kért, végül ezt lealkudták 39 centre. Ám a munka óriási, 6 millió kartotékból kiválogatni a magyarokat úgy, hogy a papírokat hangzás alapján, cirill betűvel töltötték ki.
