Hogy e szavakban mi a támadás Romániára nézve, azt alighanem ők maguk, az úgymond „megtámadottak” sem tudnák elmagyarázni. Mindenesetre az feltűnő, hogy a román sajtó igen árgus szemekkel követte mindazt, ami Tusványoson zajlik, és alig várták, hogy valami olyan kijelentés hangozzék el, amire lecsapva újabb magyarellenes hisztériát kelthetnek. Mivel azonban a magyarországi politikai vezetők általában együttműködési készségüket és a két ország közös érdekeit hangsúlyozták, téma nélkül maradtak a szolgálatos megfigyelők, nem maradt hát más megoldás, mint félmondatokba kapaszkodva csúsztatni, ferdíteni. Így aztán jóformán kimaradt a tudósításokból Orbán Viktor ajánlata a szomszédos államoknak – beleértve Romániát – a kapcsolatok szorosabbá tételére, az út-, vasút-, energetikai hálózatok összekapcsolására, a kölcsönös beruházásokra. Nem nagyon lett hír a román médiában abból sem, hogy a magyar miniszterelnök azt hangoztatta: Magyarországnak érdeke, hogy erős és stabil ország legyen Románia.

Maradt a centenárium kapcsán elhangzott, újabb támadásként beállított mondata, amely aztán nem is volt visszhang nélküli: igaz, jobbára a feltörekvő, kisebb pártok képviselői kezdtek pattogni, hátha felfigyelne rájuk is valaki. Eugen Tomac, a Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt vezetője például egyenesen azt állította, Orbán Viktor úgy viselkedett, mintha Románia kormányfője lenne, a szociáldemokraták táborából kilépett, Pro Románia néven új politikai erő kiépítésén fáradozó Victor Ponta volt miniszterelnök pedig azt hangoztatta: a magyar politikus jobban tette volna, ha hallgat, ahelyett, hogy saját otthonukban sértegesse a románokat. E két kis pártocska reakciójával talán nem is lenne érdemes foglalkoznunk, ha nem lenne beszédes arra nézve, hogy Romániában még mindig úgy gondolják, új politikai erő felépítésére, megerősítésére a legegyszerűbb, legjárhatóbb út jól odamondani a magyaroknak és magyarbarátsággal, árulással vádolni mindazokat a bukaresti politikai szereplőket, akik nem teszik ezt meg. (A másik kis párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség is egyre inkább az Orbán Viktor elleni támadásokból remél politikai tőkét kovácsolni, és attól sem riadt vissza, hogy Băsescuékkal szövetkezve emeljenek alkotmányossági óvást az anyanyelvhasználati jogokat árnyalatnyival bővítő közigazgatási kódex ellen – ilyen körülmények között nehéz hinni a politikai osztály megújítását célzó törekvéseik őszinteségében.)

Részint pozitívumként talán csak annyit könyvelhetünk el, hogy a legnagyobbak ezúttal hallgatnak. Legalábbis tegnap délutánig sem a legnagyobb ellenzéki párt, sem az elnöki hivatal, de a kormány és a kormányzó pártok sem reagáltak Orbán Viktor szavaira. S bár szeretnénk azt hinni, hogy ez az önvizsgálat jele, attól tartunk, inkább az Orbán Viktor által ismételten megfogalmazott együttműködési ajánlatnak szól.