Tőkés László „a tilalom alá vetett Székely Autonóm Terület szívében” üdvözölte az egybegyűlteket, majd az idei Tusványos jelszavához igazodva „a Magyarország és Erdély iránt érzett szenvedélyünkről” szólt, úgy vélte, nem szabadna „szenvtelen „realizmussal” tekinteni arra a siralmas állapotra, amelybe az erdélyi magyarság jutott, nem helyes „egy kényelmes paktumpolitika bölcs opportunizmusában egyensúlyozgatni és az ún. kis lépések politikájának józanságával méricskélni az előttünk tátongó szakadékot”. Az elmúlt száz év történései, de az idei esztendő román centenáriumra időzített, töményen magyarellenes megnyilvánulásai azt igazolják, „a beolvasztásunkra, kiszorításunkra és megsemmisítésünkre irányuló, poszt­trianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia változott formában, de továbbra is érvényben maradt” – mondta Tőkés László, és példaként említette a székelyföldi terrorpert.

Alkalom a román–magyar megbékélésre

„Erdélyi magyarságunk ügye – közel száz évvel elcsatolása után – mindmáig rendezetlen. (…) Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy többségi »gazdáink« nem megoldani, hanem szőnyeg alá seperni, nem létezővé akarják tenni a problémát. Sőt, a román többségi politikum felelősségvállalás helyett kriminalizálja a magyarságot” – hangsúlyozta Tőkés. Kiemelte, a nagyromán centenáriumi jubilálás jobbára nacionalista, nacionálkommunista klisékre épül, központi eleme a magyarságról alkotott hagyományos ellenségkép kultiválása, pedig alkalmas volna az ellenkezőjére, „közös dolgaink rendezésére”, az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok közötti megbékélésre.

Úgy vélte, az újabb megbékélési próbálkozáshoz azoknak a román és magyar személyiségeknek a példájából kellene ihletet meríteni, akik 1989. június 16-án, Nagy Imre és sorstársai újratemetésének napján a Budapesti nyilatkozatban kötelezték el magukat a román–magyar viszony és az erdélyi magyarság helyzetének békés rendezésére. Tőkés László idézte az Antall József, Csoóri Sándor és Für Lajos, valamint Mihnea Berindei, Ion Vianu és Dinu Zamfirescu által aláírt dokumentum Erdélyre vonatkozó részletét. Az aláírók kijelentették: Erdélynek, amely az egymást kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. „Biztosítani kell mindegyik nemzet jogát az autonóm politikai képviselethez és a kulturális autonómiához. Ezek megvalósítása megköveteli – többek között – a magyar nyelvű oktatás megszervezését minden fokon, beleértve a kolozsvári magyar egyetem visszaállítását is” – idézte Tőkés László. Amiként a magyar nemzeti politika számára Magyarország az első, a román nemzet ebbéli igényét is el kell ismerni – hangsúlyozta.

„Nemzeteink szuverenitása nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve Székelyföld autonómiához való joga is elvitathatatlan” – zárta előadását Tőkés László.

Nemzetegyesítés után nemzetépítés

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején a legutóbbi Tusványos óta eltelt évre tekintett vissza, felidézte: a Kárpát-medencei magyarság átugrott egy lélektani küszöböt, köszönthették az egymilliomodik visszahonosult magyar állampolgárt. Elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé.

Orbán Viktor szerint a 2010-es kétharmados győzelemmel felhatalmazást kaptak, hogy új rendszert építsenek: ami a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában egy nemzeti és keresztény alapokon nyugvó új alkotmányos rendet jelentett, a 2014-es győzelemmel pedig, hogy stabilizálják mindezt. Véleménye szerint most az a feladatuk, hogy kulturális korszakba ágyazzák a politikai rendszert. „Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk” – fogalmazott.

Ezúttal is sok környékbeli ment el Tusnádfürdőre, hogy meghallgassa a magyar miniszterelnök előadását

Orbán eddigi eredményeiket számokban is megfogalmazta: a 2009-es mínusz hatszázalékos „növekedésről” 2017-ben Magyarország plusz négy százalékot teljesített, az ország által megtermelt érték 2010-ben 22 224 milliárd forint volt, most pedig 38 183 milliárd. „A 2008-as válság miatt felvett hiteleket visszafizettük, az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra vittük le” – sorolta. Hozzátette: 756 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010 előtt, a bérek 60 százalékkal nőttek, a demográfia termékenységmutatója 1,25-ről 1,5-re nőtt, a bűncselekmények száma felére csökkent.

Erre a stabilitásra alapozva a kormány olyan nagy célokat tűzött ki, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondolt: 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségű országa közé tartozzon, megálljon a népesedési hanyatlás, a gyorsforgalmi utak érjék el a határokat, valósuljon meg az energiafüggetlenség, épüljön fel az új magyar honvédség – mondta. Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink.”

Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy „aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”. Most azt ajánlják, hogy közösen teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze energiahálózataikat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és  haderőfejlesztéseket. De – mint fogalmazott – a közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség.

Megértjük a románokat, de...

Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium, de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára „ezen nincs mit ünnepelni”. Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar, és Bukarest azt mondja, Székelyföld nem is létezik. A kormányfő jelezte: egyetért az RMDSZ ünnepi szlogenjével (Ezer év Erdélyben, száz év Romániában), ez kifejezi, hogy Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem, és Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak. „Ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is” – fogalmazott.

Közép-Európa felemelése

A Kárpát-medencén túlmutató regionális építkezésről szólva Orbán Viktor öt tézisben fogalmazta meg, hogyan foglalhatja el Közép-Európa méltó helyét Európában. Kijelentette: minden európai országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a multikulturalizmus ideológiáját. Minden országnak joga van védelmébe venni a hagyományos családmodellt, és azt vallani, hogy „minden gyereknek joga van egy anyához és egy apához” – szögezte le Orbán Viktor. A közép-európai országok jogának nevezte, hogy megvédjék a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat. Alaptézisnek tekintette, hogy minden országnak jogában áll megvédeni határait és elutasítani a bevándorlást, és azt is alaptézisnek nevezte, hogy minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy szavazat elvéhez, amelyet szerinte az EU-ban sem lehet megkerülni.

„Azt állítjuk mi, közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út, Közép-Európa útja pedig a szabad nemzetek szövetségének útja” – jelentette ki a miniszterelnök.

A liberalizmus megbukott

Orbán Viktor megállapította: Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek a szimbóluma az Európai Bizottság, amelynek napjai meg vannak számlálva. Rámutatott: az Európai Bizottságnak az alapszerződések szerint pártatlannak, elfogulatlannak kell lennie, ehelyett ma pártos, mert a liberálisok pártján áll, elfogult, mert Közép-Európa ellen dolgozik, és nem barátja a szabadságnak, mert a szabadságok helyett egy európai szocializmus felépítésén dolgozik – jelentette ki. Véleménye szerint a kizárólagosan liberális európai elit azért mondott csődöt, mert megtagadta gyökereit, és egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi. Úgy vélekedett, a liberális demokrácia átfejlődött „liberális nem demokráciává”. Liberalizmus van, demokrácia meg nincs – hangoztatta, hozzátéve: a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.

A miniszterelnök szerint a 2019-es európai parlamenti választásoknak egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról kell szólnia, és ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról, hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését. Véleménye szerint az európai elit ideges, mert Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat, megbukhat a nagy cél, hogy Európát átalakítsák, és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba. A liberális demokráciának van alternatívája: a kereszténydemokrácia – mutatott rá. Csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Kijelentette: a kereszténydemokrácia – ha úgy tetszik – illiberális.

Közös fotó a szervezőkkel

A miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a ’68-as elitnek is. Úgy vélekedett, hogy a 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje. „Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök.

Az ártatlanok pártján

A szombati előadás harmadik felvonásában az előadók a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolnak. A Beke–Szőcs-ügy kapcsán Orbán Viktor elmondta, Magyarország miniszterelnökeként óvatosnak kell lennie konkrét bírósági ügyek bírálatában, de ő azok pártján van, akiket ártatlanul ítélnek el, nem helyes, ha embereket – nemzetiségüktől függetlenül – olyasmiért zárnak börtönbe, amit nem követtek el, ennek pedig jelen pillanatban nagy a gyanúja.

„Magyarországnak, nemzeti dimenziótól függetlenül, minden esetben, de különösen nemzettársaink esetében ki kell állnia azok mellett, akiket igazságtalanul büntettek meg olyasmiért, amit nem követtek el. Ez nem nemzeti kérdés, hanem az egyetemes igazság kérdése” – mondotta.

Viszonyukat az RMDSZ-szel az határozza meg, hogy hány erdélyi szavazó bizalmát élvezik, természetes partnerük – ismételte meg előző években is hangoztatott álláspontját, de nem feledkeznek meg a kisebb pártokról sem, nemzetben gondolkodnak, és ahhoz mindenki hozzátartozik – hangsúlyozta.

Románia kapcsán megfogalmazta, kár, hogy nincs jelen senki, akivel tárgyalhatnának, és leszögezte: érdekük, hogy Románia erős és stabil ország legyen. Jelenleg bonyolult hatalmi helyzet van Romániában, ő a kormányzó párt elnökével próbál „speciális viszonyt” kiépíteni, adott kérdésekben megállapodni. Ilyen volt a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye, amelynek rendezése folyamatban van, „kiderül, kinek mennyit ér az adott szava”, és ilyen a magyar orvosképzés ügye is, amelyet ha az erdélyi magyarok nem adnak föl, a magyar kormánynak kötelessége támogatni.