Vitathatatlan sikert aratott a Kovásznán első alkalommal megszervezett Orbaiszéki Forgácsfesztivál. Tegnap vásári forgataggá változott a fürdőváros központja. A főszerepet a fát megmunkáló népi mesterek kapták, de mellettük jól megvoltak más kézművesek, hagyományos termékeket kínáló vásárosok is. A színpadon orbaiszéki fúvószenekarok, népi együttesek, táncosok, dalosok szórakoztatták a nagyérdeműt, és a székely ízek világába is belekóstolhattak a vendégek – háromszékiek és messzebbről érkezett, gyógyulni vágyó turisták egyaránt.
A forgácsfesztivál ötlete a kovásznai városvezetéstől, annak közösségétől származik, de a szervezésbe társult a megyeháza, az orbaiszéki települések vezetői is.
Orbaiszéken nagy hagyománya van a fa megmunkálásának, ezért is döntöttek a forgácsfesztivál megszervezése mellett – mondta el megnyitóbeszédében Gyerő József polgármester. Tamás Sándor megyeitanács-elnök a maga során a hagyományok őrzésének fontosságát emelte ki beszédében. Hangsúlyozta: a tradíciók továbbvitele a székely nép megmaradásának egyik záloga.
Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke érdeklődésünkre kifejtette: az orbaiszéki polgármesterek első kérésre pozitívan viszonyultak a rendezvényhez. Valamilyen formában minden orbaiszéki község jelen van a forgácsfesztiválon az elhozott népi kultúra, a népi mesterségek révén is.
„Nem titkolt szándékunk, hogy jövő évben egész hétvégésre szervezzük a forgácsfesztivált” – mondta Grüman.
Gyerő Józseftől megtudtuk, a forgácsfesztivált egyrészt turistacsalogató rendezvényként képzelték el, ahol az idegenből érkezettek megismerhetik a székely hagyományt, kultúrát, olyan dolgokkal szembesülhetnek, amelyek számukra otthon nem elérhetők. Másrészről Orbaiszék kisrégió szélesebb közösségének összefogásában is szerepet szántak a forgácsfesztiválnak – fogalmazott a polgármester.
A famegmunkáló népi mesterek látványműhelyében volt a legtöbb néznivaló. Kopjafát faragtak, hatalmas székely kapu apró részletein dolgoztak. Ott voltak a forgácsfonók, használati és dísztárgyakat készítő fúró-faragó mesterek, szövőnők, hangszerkészítők. Helyben készítettek kereket, zsindelyt, a kádárok kisebb fadézsákkal, más edényekkel foglalkoztak a nagyközönség szeme láttára. A kommandóiak a fakitermelés eszközeit hozták magukkal, sokan a vendégek közül megmarkolták a harcsafűrész fogóját is – többek között Grüman Róbert is „belehersintette” a fűrészt a kecskére tett „blánafába”. Hogy székely foglalatosságokról volt szó, bizonyította a sok hagyományos öltözet is – minden résztvevő, de a szervezők is székely ruhát öltöttek magukra, így állítható, tegnap Kovászna volt a székely viselet fellegvára is.
A gyerekekről külön programokkal gondoskodtak, Kőrösi Csoma Sándor mellszobrának árnyékában a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai foglalkoztak a kicsikkel. A vásárban hagyományos és kézműves termékeket, a helyi asszonyok konyhai tudását dicsérő finomságokat vásárolhattak a forgatag vendégei. Giccsből, bóvliáruból viszont nem volt felhozatal – és ezt a hiányosságot bánták a legkevesebben. Emberben sem volt hiány, még akkor sem, ha az eső több alkalommal is eláztatta a tömeget.