Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetére emlékeztek szombaton a Nyergestetőn. A megemlékezés alkalmával Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avatta fel azt a parkolót, amely a magyar állam támogatásával épült, és az emlékhely kulturált látogatását teszi lehetővé.
A Nyergestetőn elesett hősök emlékére emelt obeliszk mellett tartott beszédében Potápi Árpád János elmondta, hadászati szempontból nem volt nagy jelentősége a székelyek ellenállásának a szabadságharc utolsó napjaiban. Hozzátette azonban, hogy az itt elesettek nemcsak a hazát védték, hanem saját házaikat, családjaikat is. „Nem volt már, hova hátrálniuk” – tette hozzá. „Mindenki arra törekszik, hogy családot alapítson, gyermekeit felnevelje, nyugodt öregkort éljen meg.
A Nyergestetőn harcoló székelyek mégis hőssé váltak. Tudták, hogy az utókornak áldozzák fel életüket” – mondta Potápi Árpád János.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője példaértékűnek nevezte, hogy a hegy lábánál fekvő Csíkkozmás lakói ápolták és ápolják az emlékhelyet. Hozzátette: ez a gondosság arra a kopjafaerdőre is kiterjed, amelyet az utóbbi 29 évben állítottak a világ magyarjai, és amely által nemzeti emlékhellyé vált a Nyergestető. Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott szavaira utalva kijelentette: olykor a lehetetlent kell megpróbálni. A Nyergestető hősei is ezt tették – fűzte hozzá. Szántó László, Csíkkozmás polgármestere kijelentette: a nyergestetői hősök példája azt mutatja, hogy nem adta meg magát a székely, és ezt ezután sem fogja megtenni.
A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849. augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős, összevont osztrák–orosz csapatok csíkszéki behatolását.
