„A centenárium évében Orbán Viktor akadálymentesen ünnepli Tusnádfürdőn a legnagyobb engedményeket, amelyeket Románia az utóbbi száz évben tett Magyarországnak. Felháborítónak tartom, hogy Klaus Iohannis államfő és a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea engedi, hogy Orbán Viktor úgy viselkedjen Tusnádfürdőn, mintha néhány napra ő lenne Románia miniszterelnöke” – írta Tomac. Szerinte Liviu Dragnea tálcán kínált fel gazdasági és kulturális előnyöket Budapest számára, cserébe az RMDSZ részéről kapott támogatásért. Például Románia hajlandónak mutatkozik a magyar félnek eladni a Fekete-tengerből kitermelendő földgázt, magyar nyelvű iskolát alapítana a helyi hatóságok döntése ellenére, és a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé tenné Romániában. Mindezért cserébe az RMDSZ támogatja a jelenlegi parlamenti többséget – vélekedik Tomac. Emlékeztet, hogy pártja alkotmányossági kifogást emelt a marosvásárhelyi római katolikus líceum alapítása, valamint a közigazgatási törvény ellen is, amely szerinte „kötelezővé tenné a magyar nyelv használatát a közigazgatásban”. (Maszol)

A MI ISKOLÁNK NEM SZÁMÍT? Bolojan unlike feliratú plakátokkal felszerelt diákok zavarták meg csütörtökön a nagyváradi tanács soros ülését. Az Ady Endre Gimnáziumban és a Szacsvay Imre Általános Iskolában tanuló fiatalok szüleikkel és tanáraikkal érkeztek tiltakozni az ellen, hogy a városvezetés más tanintézetre költi az iskoláik számára célirányosan kiutalt megyei támogatást. A tiltakozókat az Ebihoreanul.ro beszámolója szerint Szabó József megyemenedzser is elkísérte a városházára. Az RMDSZ helyi tanácsosai által támogatott tiltakozók azt kifogásolták, hogy Ilie Bolojan polgármester a Traian Vuia Műszaki Szakközépiskolának utalta azt a 230 ezer lejt, amelyet eredetileg az Ady- és a Szacsvay-iskolának szánt az RMDSZ-es Pásztor Sándor megyeitanács-elnök. Bolojan indoklása szerint az Ady-gimnázium épülete a római katolikus egyház tulajdona, míg a Szacsvay székhelyéért pereskednek az egyházzal, és mivel nem az önkormányzat a tulajdonos, nem költhet az épületekre. (Főtér)

SERTÉSPESTIS. Országszerte riadót fújtak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságok szakemberei azóta, hogy június 21-én Tulcea megye prefektusa bejelentette, a Duna-delta környékén mintegy ötszáz, afrikai sertéspestissel diagnosztizált állatot fedeztek fel 15 gócpontban. Beigazolódott, hogy a sertéspestist vaddisznók hozták be az országba; a Tulcea megyével szomszédos ukrajnai Dobrics megyében az ukrán állategészségügyi hatóság elrendelte a vadállatok tömeges kilövését. Erdélyben tömegesen Bihar megyében bukkant fel a napokban a járvány, ahol tizennyolc háztáji gazdaságban fedeztek fel a hét elején sertéspestissel fertőzött gócpontot. Az állategészségügyi hatóságok a rendőrséggel közösen Erdély-szerte ellenőrzik az élő állatok és állati eredetű termékek szállítását. Az afrikai sertéspestis állítólag nem veszélyes az emberre, de óriási károkat, tömeges elhullást okoz az állatállományban. (Krónika)

KÉT ÓRÁRA LEÁLLT A MUNKA az ifjúsági és sportminisztériumban, mert a tárca szakszervezetei elégedetlenek a béreikkel. Mint az érdekvédelmi szervezet közleményéből kiderül, a minisztérium mintegy 3500 alkalmazottja megelégelte, hogy az új bérezési törvény nyomán az alkalmazottak 70 százalékának a szolgálati idő hosszától, a megszerzett diplomáktól, illetve a betöltött tisztségtől függetlenül havi nettó 1300 lejből kell megélnie. A mostani figyelmeztető sztrájkot augusztus 2-án megismétlik, ekkor tüntetnek is a minisztérium előtt, ha pedig azt követően sem oldódnak meg a gondok, augusztus 8-án általános sztrájkot hirdetnek. (Agerpres)

EZÉRT DRÁGUL A TŰZIFA. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ezért drágult a tűzifa – jelentette ki pénteken Topánfalván Ioan Deneş víz- és erdőgazdálkodási miniszter. „Románia 4,7 millió lakásában fűtenek fával. Ha ezt megszorozzuk átlagosan 5–6 köbméter fával, amennyi egy háztartásban egy télen szükséges, akkor huszonvalahány millió köbméter fa jön ki olyan körülmények között, hogy az üzemterv szerint évente 18 millió köbméter fát termelnek ki, amelyből kilencmillió köbmétert feldolgoznak” – számolta ki a miniszter. Ioan Deneş szerint törvénymódosításra van szükség, hogy „oldják a feszültséget”. Javasolja például, hogy a lakosság felhasználására bocsássák az évi kétmillió köbméterre becsült széldöntvényt, valamint a ritkításokból származó famennyiséget.