A szalmás gabonát sújtja leginkább a hosszú ideje tartó esős idő. A legnagyobb anyagi kár a burgonya esetében könyvelhető el. A kárfelmérési jegyzőkönyvek a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) és a mezőgazdasági termelés utáni adó csökkentésénél is szükségesek lehetnek a gazdáknak.
A le nem aratott búza, árpa már korábban beérett, de a sok eső miatt a szemek ellágyultak, sok esetben kicsíráztak. Ha a mennyiségről nem is lehet még beszélni, minőség tekintetében biztosan lesznek gondok, a gabona nagy részét csak takarmányozásra lehet használni – véli Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Kozma Béla, az intézmény aligazgatója szerint ennek ellenére nem fog számottevően nőni a gabona ára, ugyanis a megcsappant állatállomány miatt esett a takarmánygabona iránti kereslet.
A szalmás gabonákkal ellentétben kedvez a sok nedvesség a répának, kukoricának. A későn vetett tengeri is jól fejlődik, ha ősszel a beérésnek kedvez az időjárás, nem lesz gond a terméssel. Aki korán aratta le gabonáját, annak sok esetben a szalma elhordása okoz gondot, az elázott területeken nem lehet erőgépekkel a mezőkre menni.
Az a fonák helyzet állt elő, hogy a gazdáknak az aratás befejezése előtt a szántással kell foglalkozniuk. Legalábbis, ahol rá lehet menni a földekre – állapította meg Könczei.
Az igazgatóság a napokban végzett az áradások okozta károk felmérésével. A kárfelvevő jegyzőkönyvek elkészültek, de még mindig nem tudni, milyen kártérítésre számíthatnak a veszteséggel szembenéző gazdák. Egy hónappal ezelőtt, az árvizek idején az önkormányzatok által felbecsült adatok szerint legalább ötezer hektár károsodott, került víz alá. A jegyzőkönyvek szerint 745 hektárnyi szántón és 693 hektár legelőn, kaszálón okozott árvízkárról beszélhetünk, a legtöbb helyen a vizek visszahúzódása után látszott, nem károsultak a kultúrák. Kárfelmérést 487 személy kért.
A legnagyobb anyagi kár a burgonya esetében könyvelhető el. Volt olyan gazda, akinek többhektárnyi, import szaporítóanyaggal beültetett területét árasztotta el a víz, másnak az ipari feldolgozásra szánt burgonyája veszett oda. Búza 183 hektáron, kukorica 89-en, burgonya 134-en, répa 25-ön, hagyma 2 hektáron, repce 77 hektáron károsodott az igazgatóság adatai szerint. Eddig a Kököshöz tartozó Bácstelken osztott támogatást a mezőgazdasági minisztérium. Az első szállítmánnyal húskonzervekkel és ásványvízzel segítettek, később 4720 kilogrammnyi minősített kukorica-vetőmag érkezett a településre. Ezt már csak tavasszal vetheti el a gazdák, mindenki az elszenvedett kár függvényében részesül a vetőmagban – részletezte Könczei. A vetőmag Feteşti-ről származik, hazai nemesítésű Olt fajtájú kukorica. Állatállományban esett károkról nem tettek jelentést a gazdák. Az egyetlen károsult egy kézdivásárhelyi méhész, akinek 25 méhkaptárát vitte el az áradat, és ezért kártérítésért folyamodott.
Könczei elmondta, a jegyzőkönyvekkel a gazdák az esetleges APIA-követelmények nem teljesítését is fedezhetik, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés utáni adók csökkentését is kérhetik.