A szervezők szerint a közigazgatási kódex elfogadásával gyakorlatilag a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé válik Székelyföldön, és Románia azon megyéiben is, ahol számottevő a romániai magyarok száma. A tüntetés után a három székely megye önjelölt román képviselői és a megmozdulás szervezői a Realitatea tévéstúdió vendégei voltak. Közülük ketten – Mihai Tîrnoveanu brassói orvos, a Nemzet Útja Egyesület vezetője és a kézdivásárhelyi Mihaela Aionesei többkötetes költőnő – vehemens támadást intéztek Bokor Tibor polgármester és a helyi románságot úgymond terrorizáló kézdivásárhelyi magyarság ellen. Az általuk hangoztatott kijelentéseket összevetettük a tényállással.

Az egyesület elnöke azt állította: „Sok esetben a helyi hatóságok valóságos terrort alkalmaznak, amiről nem nagyon beszél senki. Ez a valóság”.

A műsorvezető kérésére, hogy mondjon egy konkrét esetet, Mihai Tîrnoveanu arról beszélt, milyen nehéz Kézdivásárhely főterén felvonulni december elsején a román trikolórral. Amikor részt vettek a felvonulást engedélyező bizottság ülésén, a város polgármestere a szemükbe mondta, hogy december elsején egyetlen román sem fog menetelni a városban, de végül sikerült kivitelezni a felvonulást – fejtegette. Szerinte 2015. december elején az azóta jogerősen elítélt székely terroristák ártatlan gyermekeket akartak levegőbe röpíteni, a terroristák célpontjai ők maguk és nagyon sok kisgyermek – akik kezében a trikolórok és ikonok voltak – lett volna.

Ezt követően a Paşcani-ban született költőnő vette át a szót, és elsírta, hogy a románok kénytelenek elköltözni a városból, csak idén legalább tíz olyan román családról tud, amelyek elköltöztek vagy költőzőfélben vannak, mivel gyermekeik nem tanulhatnak anyanyelvükön.

„Nekünk nincs román iskolánk, nincs óvodánk, nincs román középiskolánk, nem is volt soha, csupán román tagozatok vannak a létező általános iskolák, óvodák és líceumok keretében. Kézdivásárhelyen egyetlen középiskola maradt, ahol román osztályok is működnek könyvelőség és mezőgazdaság szakkal” – panaszolta el Mihaela Aionesei.

Ezek után nézzük meg, kik is a románok önjelölt képviselői, és miről nem beszéltek az országos tévécsatorna kamerái előtt. Mindenekelőtt az nem világos, hogy a december elsejei felvonulást Kézdivásárhelyen 2014 óta miért épp egy brassói orvos szervezi, és nem a helybeli románság képviselői. Akit egyébként a múlt évi ünnepségen Dan Tanasă szolgálatos feljelentővel láttunk együtt az ortodox templom előtt.

Mihai Tîrnoveanu és Dan Tanasă. Fotó: Facebook

Az sem mellékes, hogy 2017. december 5-én a kézdivásárhelyi román közösség helyi képviselői, az időközben megszűnt Román Lélek Helyi Fejlesztési és Kulturális Egyesület vezetői nyilvánosan elhatárolódtak a brassói orvos által szervezett főtéri meneteléstől. Constantin Pătru, Ioana Nela Felea, Nelu Norocea, Mihaela Cristea és Monica Rusu akkor elmondták: nem értettek egyet a brassói egyesület által szervezett, a Gábor Áron teret is érintő párhuzamos meneteléssel, és továbbra is a legnagyobb egyetértésben és békességben óhajtanak élni a kézdivásárhelyi magyarokkal, akiknek tisztelik nemzeti ünnepét, és pár éve koszorúznak is Gábor Áron szobránál. „Nekünk december elseje után is itt kell élnünk a magyarokkal együtt, hiszen magyar szomszédaink és barátaink vannak” – mondotta Constantin Pătru, hangsúlyozva: nem ők hívták ide a főtéren felvonuló, más vidékekről érkezett románokat.

Aztán arról sem ejtettek egy szót sem a terrorizmust kiáltó stúdióvendégek, hogy petárdákkal mégis miként lehetett volna robbantani. Arról is mélyen hallgattak, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az 18 491-es lélekszámú város lakosságából 16 597 magyar nemzetiségű, és alig 1280 a románság lélekszáma. Ettől függetlenül a helyi tanácsban két román képviselő foglal helyet, és az ülések két nyelven zajlanak.

Román óvodai csoportok működnek a Manócska és a Csipkerózsika Napközi Otthonban, illetve a 3. számú óvodában. A Turóczi Mózes-iskolában 1976 óta megszakítás nélkül létezik román tagozat. Az I–IV. osztályokban 53, az V–VIII. osztályokban pedig 51 tanuló kezdi meg az új tanévet. A Petőfi Sándor-iskolában a rendszerváltás előtt és után is létezett román tagozat, de elfogytak a román tanulók, ezért a megmaradt pár diákot átvitték a Turócziba. Az Apor Péter Szakközépiskolában – ahol az aligazgató román nemzetiségű – négy román nyelvű középiskolai osztály kezdi meg az új iskola évet aránylag kevés tanulóval, kilencedikbe alig tízen iratkoztak be.

Ilyen kevés, létszámon aluli tanulóval miként működhetne önálló román általános, illetve középiskola? Az is az igazsághoz tartozik, hogy a módosabb szülők a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnáziumba járatják gyermekeiket.

Annyira üldözik el a románokat a városból, hogy a legtöbb máshonnan érkezett, itt szolgált, majd nyugdíjba vonult rendőr helyben maradt, eszük ágában sincs visszaköltözni szülőhelyükre.

Két sikeres magánvállalkozás, a Skat-Kart cég és a Petőfi filmszínház épületében működő cég tulajdonosa román nemzetiségű. Ugyanakkor a nemzeti és a helyi rendőrség főnökei románok. A kézdiszéki tizenhárom rendőrőrs közül egyetlenegynek magyar a parancsnoka. Hol itt a nagy elnyomás, a terror?

A múlt évi december elsejei felvonulást engedélyező bizottság egyik tagja – aki nem vállalta a nyilvánosságot – határozottan tagadta a brassói orvos azon állítását is, amely szerint Bokor Tibor azt mondta volna, hogy december elsején egyetlen román sem fog menetelni a városban.

Megnéztük a költőnő Facebook-oldalát is. Ott az olvasható, hogy nemrég ötven könyvet adományozott a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárnak – közöttük a legújabb verseskötetét is dedikálta –, és gyűjtésbe kezdett, hogy egészüljenek ki a román könyvállomány polcai. Tudni kell, hogy a hatvanezres állományú könyvtár köteteinek harminc százaléka román nyelvű, a több mint kétezer olvasóból pedig kereken heten románok.

Talán azért is a magyarság a hibás, hogy csak ennyien látogatják a könyvtárat?!