Holnap indul Budapestről Újdelhibe Barcza Gergő építészhallgató, hogy a zanglai kolostor, kiemelt fontosságú magyar emlékhely, Kőrösi Csoma Sándor (1784―1842) Kelet-kutató egyik tartózkodási helye megmentésére indított hattagú expedíció tagjaként az indiai fővárosban találkozzon két másik társával, a Tokióban tanuló Irimiás Balázzsal és Nagy Olgával.
További három társuk: Olosz Emese statikus mérnök, Gulyás Tibor operatőr és Samin Etienne francia építész, aki önkéntesként csatlakozott a csoporthoz, augusztus 4-én indul Budapestről, és 6-án találkozik India észak-nyugati részén, Lehben, Nyugat-Tibet központjában a magyar előőrssel. Ott terepjárókat bérelnek, és együtt mennek a négyezer méteres hágókon át Zanglába, hogy szemügyre vegyék a kolostor körüli tennivalókat, és megkezdjék az állagmegóvást — közölte az expedícióról Siklódi Csilla régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársa, a zanglai projekt vezetője.
A helyi uralkodó, Gyalses Nima Norboo Namgyal Ldey, akinek a birtokában van a zanglai kolostor, szintén felajánlotta segítségét: nála lakik majd az expedíció, és a vályogtéglához, a régi építési módokhoz értő mesterembereket ő fogadja fel a renováláshoz. A ,,király" arra számít, hogy az indiai állam hamarosan megépíti az aszfaltutat egészen Zangláig, a kolostor is megújul, így az idegenforgalom is fellendül majd.
Kőrösi Csoma Sándor 1823—1824-ben, keleti utazása idején a leghosszabb időt — tizenhat hónapot — a zanglai kolostorban töltötte a tibeti nyelv tanulmányozásával. Baktay Ervin 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját, és ő azonosította Zanglában szobáját. Bele is véste az ajtófélfába, hogy Csoma’s room (Csoma szobája), s ez még ma is olvasható.
