Demeter J. Ildikó
Bármennyire igaza van Klaus Iohannis államfőnek a Szociáldemokrata Párt és annak elnöke, Liviu Dragnea ostorozásában, a Nemzeti Liberális Párt szombati gyűlésén elhangzott beszéde meglehetősen halvány üzenet azoknak, akik még bíznak benne. A magyarság a kisebbségi jogok megtámadása után már nem bízik benne, de román híveinek jelentős része is megelégelte hosszú hallgatásait, lassú reakcióit, és főként azt, hogy nem képes valódi ellensúly lenni. Több más hibája mellett súlyosan nyom a latban, hogy a harmatgyenge kapacitású Viorica Dăncilă kinevezését a legcsekélyebb tétovázás nélkül aláírta, és hogy Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész menesztésénél gyáván a gyermeknevelési szabadságáról visszahívott szóvivője szoknyája mögé bújt.
Ez nem éppen a 2014-es kampányban ígért „jól végzett munka”, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az államfői hatásköröket közben visszanyírta a sokat és nagyrészt méltán szidott kormánypárt. Az sem mentség, hogy Kövesi és az általa vezetett intézmény tevékenységével kapcsolatosan jó néhány olyan kérdés is felmerült, ami a demokrácia és a jogállam elevenébe vág. Mindezt el lehetett és el is kellett volna mondani – ha lett volna, aki észrevegye, hogy nem épp fehéren-feketén állnak a dolgok. Ám Iohannisnak szemlátomást csak egyetlen témája van: az, hogy az SZDP nem alkalmas a kormányzásra.
Az NLP-nek pedig ez annyira jólesik, hogy észre sem veszik: volt elnökük csapdában tartja őket. Választási programnak ugyanis roppant kevés a Pfuj SZDP, ez meglátszott már 2016-ban is, amikor a legnagyobb ellenzéki párt – amelynek élére Iohannis után egyik személyes kedvence, Alina Gorghiu került, habár éppoly kevéssé volt rátermett, mint a jelenlegi kormányfő a maga feladatára – még egy kormányprogram kidolgozására sem volt képes, hanem az akkori pártfüggetlen kormányfő, Dacian Cioloş hirtelen összeállított platformját vállalta fel. A liberálisok azóta sem tanultak a kudarcból, nem építették újra a jobboldalt, ma sincs programjuk, sem karizmatikus, szavahihető politikusuk, most is csak Iohannisra építenek, ahogy ő is erre az irányát, erejét veszített, nacionalistává vált alakulatra alapoz. Ez nem az államfő által újabban sokat emlegetett alkotmány által előírt pártsemlegesség, de hát az Ion Iliescu idejében is csak írott malaszt maradt. Legalább akkora baj, hogy Iohannis és a liberálisok nem hajlandók szembenézni a valósággal, felhagyni az önámítással és nekifeküdni a munkának.
Ahhoz ugyanis, hogy az SZDP-t leváltsák, egyesíteni kell az ellenzéki pártokat, legalább egy szövetségbe: meg kell találni a közös nevezőt, és egy, nem három-négy zászló alatt kell a választók elé állni. Az NLP azonban még egy parlamenti kezdeményezés sikeréhez elegendő szavazatot sem tudott tárgyalások útján összegyűjteni. Erről kellett volna beszélni szombaton. És talán arról is, hogy a magyar szavazatok nélkül mire lehet menni a következő elnökválasztáson...
