A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak – nem eléggé szigorúnak – tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.

Oroszország külügyminisztériumi állásfoglalásban erősítette meg elkötelezettségét az iráni nukleáris program ügyében 2015-ben elfogadott sokoldalú megállapodás mellett.

Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul az amerikai lépést, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is hatékony pénzügyi csatornákat kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Haszan Róháni iráni elnök értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások híve, ehhez jóhiszeműség kell. Hangsúlyozta: nem tárgyal nyomás alatt.