Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár, ellehetetlenítve a normális napi életvitelt és önellátást. Nincs rá hatékony terápia, csak olyan kezelések, amelyekkel az életminőséget lehet javítani. Míg az Alzheimer-kór kezelésében a legtöbb gyógymód a memória javítását célozza meg, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvostudományi Központjának kutatói mély agyi stimulációs eljárással próbálják lassítani a betegek problémamegoldó és döntéshozó képességének csökkenését.
A mély agyi stimulációs eljárás (DBS) esetében műtéti úton az Alzheimer-betegek homloklebenyébe elektródákat ültetnek be. Parkinson-betegség kezelésében a DBS-t már régóta használják, az Ohiói Állami Egyetem szakembereinek tanulmánya az első, amely a Alzheimer-kóros betegeknél alkalmazza az agy egy olyan területén, amely viselkedési szabályozásokért felelős. „Számos olyan eszközünk vagy gyógyszerünk van, amely segít az Alzheimer-kórosok memóriájának javításában, de nincs semmi olyan, amely segítené javítani ítélőképességüket, jó döntéseiket, vagy növelné azon képességüket, hogy a végrehajtandó feladatra koncentráljanak, hogy ne vonja el semmi a figyelmüket. Napi feladataik ellátásához – mint az ágy megvetése, az élelem kiválasztása, az értelmes kapcsolattartás a barátokkal és a családtagokkal – szükség van ezekre a képességekre” – magyarázta Douglas Scharre, a tanulmány társszerzője.
„A homloklebeny felelős a problémamegoldó, szervező- és tervezőképességeinkért és a jó ítélőképességért. Az agy ezen térségének stimulálásával a tanulmányba bevont Alzheimer-kórban szenvedők kognitív és mindennapos funkciókkal kapcsolatos képességei jóval lassabban romlottak, mint a kontrollcsoport tagjainak képességei, akiknél nem alkalmaztunk mély agyi stimulációt” – tette hozzá.
A tanulmány megmutatta, hogy a homloklebeny mély agyi stimulációja képes az ilyen képességek általános romlását úgy lelassítani, mint ahogyan azt az Alzheimer-kór korai vagy enyhe szakaszában lévő betegeknél tapasztalják. Ugyanezen eljárást világszerte már több mint 135 ezer Parkinson-betegségben szenvedő estében sikeresen alkalmazták. Az ohiói tanulmányba bevont mindhárom Alzheimer-kórban szenvedő esetében javuláshoz vezetett az eljárás. Köztük van a 85 éves LaVonne Moore, aki képtelen volt arra, hogy elkészítse ételét. Kétévi mély agyi stimuláció után ma már feladatok tervezésére, elvégzésére is képes. 89 éves férje elmondta, hogy az Alzheimer-kór ugyan tovább hatalmasodott rajta, de jóval lassabban, mint várták. (MTI)
